Katona Csaba: „… kacérkodni fogok vele” - Slachta Etelka soproni úrileány naplója 1840 december – 1841 augusztus. 3 kötet. (Győr, 2006)
A napló szövege
Mari kisasszony nem mondák, hogy Önnek esze ágában sem volt őt szeretni. Ön eddig a legszerencsésebben viselte magát ellenében; úgyhogy a világot mindig határozatlanságban hagyá — maradjon most is úgy. Legyen vidor, könnyed Riefkohl ellenében; s egy szóval se mutassa neki, hogy Ön minden felől tudósítva vagyon. Ha csak egy szót mondana, hinné a hiú ember, hogy piquírozva van, hogy ő Önt érdekli! Semmit se sejtessen vele — s ha bárki is találna Önnek valamit a kép felől mondani, tagadjon mindent; Ön ezt jó lélekismerettel teheti, mivel nem adá a képet. De tagadja azt is, hogy tudá, Wemhardt adá Riefkohlnak a képet; különben mégis gyanúba esik. Tagadjon kerekdeden mindent. Talán még pár hétig eszmélni fognak az emberek reá — utóbb elfelejtik. S Ön Riefkohlt méltóbban s érzékenyebben nem büntetheti, mintha semmit észrevétet s viseletében olyan marad, mint eddig volt. Ő reményié Önt piquirozhatni, Önt megsérthetni — semmi sem fog neki inkább fájni, mint, hogy ez nem sikerült neki.” S én tanácsát használni fogom. Akartam Riefkohllal szólani, megrázón, büszkeséggel; úgy, hogy porba sújthassam őt, hogy egész megvetésemet éreztessem vele, hogy mint egy büntető angyal álljak ott, sújtón, de mégis megbocsátón, hogy ő lásson egész tisztaságomban, s annál inkább szeressen, annál mélyebben tiszteljen. Akartam azon diadalt kivívni, hogy ő még hatalmasabban szeressen, mint valaha — de nem teszem. Nem mentem magamat, nem mutatom magam úgy, mint vagyok; nem akarom őt lelke mélyében megrázni, s ez által jobbítani, büntetni. Másképp büntetem őt; a legkínzóbban, a legkikeresettebben: hidegséggel, közönyösséggel. Metsző gúny lesz viseletem ezentúl ellenében; a legnagyobb megvetés — s, hogy ennek okát ne sejtse, vidor, könnyűded alakba öntöm azt. Egész nő ügyességemet fogom összeszedni, hogy viseletemben mindazon apró részleteit a legfeltűnőbb hidegségnek, a legszembetűnőbb unalomnak éreztessem vele, melyek őt kínozni fogják. Ki engem így hallana, tán mondaná: „Bizonnyal szerété őt, mivel most gyűlöli.” De én nem gyűlölöm őt, mert akkor bosszúm oly átgondolt, oly számított. De elérendi őt! így bosszulom meg magam azért, mivel ő a leggyöngédebb oldalamon megsértett; mivel ő híremen csorbát akart ejteni, mivel ő gyanúba akart hozni, hogy vele viszonyban állék! Ő ott sértett meg, hol legérzékenyebb valék — én is megtalálom nála e helyet! Kedd, 6. Aglae írt pár sort, nem akarnék e velük kocsin sétálni menni? Persze elfogadtaték. Balfi305 erdőben kiszállottunk, s ott roppant 305 Balf, község Sopron vármegyében. 84
