Katona Csaba: „… kacérkodni fogok vele” - Slachta Etelka soproni úrileány naplója 1840 december – 1841 augusztus. 3 kötet. (Győr, 2006)

A napló szövege

Szombat, 31-én. Este Frohe Laune-ba mentem. Veszter298 mint vendég a huszárhadnagyot. Ein wahrer Schatz. Rutinírozott, finom színész, ki mutatja, hogy müveit ember is, ki tudja, érti, felfogja, mit mond. Sok könnyűség, a kellő helyeken marqeuírozott299 erő s igen vidor, pajkos, szeszélyes játék bélyegzők előadását. Emellett nem a közönséggel beszél, nem arra néz, hanem azokra, kikkel játszik. Ugyan megfoghatom, hogy ezen ilyen sajátságokat bíró színész, kinek külseje is emellett igen csinos, Sopronnak bálványa vala.

Április 2-án. Mari fekszik, de jobbul. Délután Sibriknénál voltunk búcsúzni. Travers velünk együtt ment fel. Mondottuk, legénye csak értesítő őt? Mondá, hogy nem. De igen udvarias, igen vidor s élénk vala, mint máskor. Este anyámmal színházba. Die seltsame Audienz. Veszter mint vendég Herr von Carlo-t. Ő minden díj nélkül, csupán csak tréfából játszik, s pár nap alatt tanulá úján be e szerepeket, ideszámítva azt is, melyet múltkor játszék, s melyben nem valék. így ma itt ott kissé megakadt ugyan, de alig észrevehetően. Ma is oly kedves vala játéka, mint múltkor. Egyszer Willi300 mellett állván a Cercle alatt, éppen páholyunk mellett, sorban átpillanták a páholyokat. Willi reám nézett. „Ezt még nem ismeri? — kérdé — „Slachta kisasszony: igen kényes! Ritkán jár házunkba, mert nem elégszik velünk meg!” „Eine geistreiche Phisionomie!” súgá a kis színész — szóról-szóra értettem mindent; képzelhetni, mennyire zavart ez meg.

Vasárnap, 4-én. Délelőtt misében. Este koncertbe, melyet Zöhrer nevű tenoristáné adott. Bámulandó természet csoda! De a mai tenor ritkaság mellett, valóban jól tenné, ha színpadra menne. Dorsner mellém ült. Mondá, hogy kérend, egyszer énekelnék neki sokat. „Hogy megunja magát s aztán kinevessen!” — mondám tréfálva. „S Ön ezt rólam felteheti? Valóban, ha nem hinném, hogy csak tréfált, fájna ez nekem. Én, ki inkább azokat jól lehordom, kik gúnyolnak, magam fogok gúnyolni?!” Utóbb mondám: „Az emberek elterjesztik rólam, hogy igen élénk vagyok. Azt is, hogy beteges!” „Csak előbb disputálam; én Önt még soha betegen látám, mert ama láb bajt, s egy kis grippet nem lehet annak nevezni.” Látám, miként élénken szólott előbb Buirette-tel; tudja ég, mit akart ez reám disputáim, mivel Dorsner ezt oly marqueírozva mondá. Hangverseny után

298 Veszter (Wemer, West) Sándor (1810-???), színész és táncos.

299 Jelzett (francia).

300 Willi Mihály, 1828-1841 között Hold Ágosttal a soproni színház igazgatója.

82