Katona Csaba: „… kacérkodni fogok vele” - Slachta Etelka soproni úrileány naplója 1840 december – 1841 augusztus. 3 kötet. (Győr, 2006)
A napló szövege
intrigue-hez szükséges: az eszet! Kiállhatlan, bolond féltésében minden lehetőket gondol ki azok ellen, kikről véli, hogy bennünket érdekelnek. Legjobb ekkor úgy tenni, mintha észre sem vettük volna — s így a nyíl rólunk sértés nélkül lepattanván, ez kínozza, ez bünteti őt legjobban. Ezt tevém ma is. Mintha egészen közönyös volna előtte, mit mondott: „Ilka Marinak írt.” — kezdé. „Úgy-e?” „Pedig miket nem írt!” „Hisz Mari legjobb barátnéja!” Kis szünet után: „Augusz harmadfél napig volt Győrött.” Meghökkentem kissé, de hidegen válasziám: „Mondá nekem, hogy Győrött tartózkodni fog.” „De ily soká, nem hittem volna!” Azonban öszszeszedtem minden erőmet, hogy észre ne vegye felindulásomat. „De ily soká!” — folytatá kárörömmel nevetve. „Mondá nékem.” — válaszlék nyomósán. „S tudja, hol tölté ezen napokat?” „Hol máshol, mint Bezerédj alispánnál!” — mondám igen könnyedén, s másra fordítám a beszéd fonalát. Mondhatom vala, hogy a püspökkel oly jó ismerős; de éppen nem akarám, hogy ne mutassam, Chernél képes engem piquírozni. De egy pár könny lopózott a szemembe, s én az égetőket kezemmel törém szét. Soha nem fogom ezt elfelejteni, hogy Chemel volt okozója, hogy könnyeztem! Szívem megtörött; s búkomolyság vön rajtam erőt, melyet uralni nem tudék. Anyám játszott; Mari színházban ment. Én oly száraz és hideg, szótalan és komor valék Chernellel, hogy nemsokára ő is távozott! Most arcomat kezeimbe rejtve, szabad folyást engedék könnyűim árjának! így bűnhődik a büszkeség! Szerda, 3-án, Soirée202 203 dansante204 Zaynénál. Lábamra cipőt még mindig nem húzhatok — azt csak úgy belépém. Gros-grain ruhámat húztam, s hozzá a coiffure-t; s fürtöket. Mivel úgysem táncolhatok, az ékesebb, s jobban álló fürtöket vevém ismét elő. Uzsonna alatt a főherceg hozzám lépett, lábam felett kérdezősködött, s sokat beszélt azon bálokról, melyeken az utolsó napokban Bécsben részt vett. Igen vidor s kegyes vala. Tánc kezdetén az erkélybe ültem. Riefkohl repült hozzám: „S igaz az, amit hallok? Ön, legszebb, legjobb táncosnénk, nem táncol?” Esdeklett csak egy tourért; s oly meleg, oly résztvevő volt, minő már régóta nem. Szemeiben újra vala olvasható szenvedélye — pillanata ismét oly epedő, oly igéző, mint valaha! Könnyű sóhajt fojtottam magamban el — de ez nem a nem táncolhatásért emelkedett keblemből, hanem mivel 202 Bezerédj (Bezerédy) Ignác (1783-1862), 1828-1842 között győri alispán, 1842-től udvari tanácsos, több ízben Győr vármegye követe az országgyűlésen. 203 Estély (francia). 2M Táncos (francia). 57
