Katona Csaba: „… kacérkodni fogok vele” - Slachta Etelka soproni úrileány naplója 1840 december – 1841 augusztus. 3 kötet. (Győr, 2006)
A napló szövege
e? Ez forgott fejemben. De nem volt itt. Várva várták, s minden finom célzásból ki lehete venni, hogy kívánnák; mindjárt érkeztekor találkozna velünk. Minden kocsizörgésnél feszült figyelmünk. Everilda kezdett olvasni egy novellát Bezerédj Málitól.55 Egyszerre zörejt hallunk kívül, az ajtó felpattan s mintha egy villanysugár pattant volna mindnyájunkon el, úgy súgtuk egyszerre: Augusz! Mindnyájan felpattantunk ülésünkről. Adélé elejébe sietni akar éppen, midőn az az alatt közelebb lépettben — a főhercegre ismerünk! Zavartak valánk mindnyájan, azonban lassanként leülünk ismét, s beszélgettünk a szépségről satöbbi — c’est a’ dire56 én Adélé mellett ülve, egyebekről is leltünk időt szólani. Elmúlt az est s a vendég nem jőve. Szinte örülök! Rossz jelnek vettem volna, ha pénteken érkezik. Szombat, 9-én. Az egész nap ablak melletti ülések s utcára leselkedéssel telt el — de csak nem láttam semmit! Estebédnél, a levesnél ültünk éppen, pontban 10 órakor, midőn soproni fuvaros-féle zörgést, röcsögést hallok; ez ő, gondolám, bíborra pirulva. Az ablakhoz szöktem, s azt felrántván szép új locomotive varró vánkosomat földre ejtvén futtában, az szegtelenül s enyvtelenült állapotja felett rimánkodva gördült lábaimhoz, melyek egyikének nagyujja kissé meg is görbedt, úgy vélem — a súlyos teher alatt —, de mi volt az! Én nem éreztem semmit, csak láttam. Láttam, miképp a kocsi begördült a házba, láttam, miként világíttaték az átelleni szalon! Szívem dobogott, nem tudtam enni. Gondolataim egymást érik; a vér ereimben nyargal — nem tudom, örüljek-e, vagy kettős bánat vár-e reám? Vasárnap, 10-én. Anyám akará, vegyem szép kalapomat a misébe. Isten mentsen meg! Recherché57 toilette-et mutatni! Capuchon,58 és semmi más. Mise után alig tértünk haza, Mari mondá: „Nini! Ez nyilván Augusz! A két Bezerédj-vel megy.” Midőn ablakhoz értem, már csak hátulról láthatám. Délután korán mentünk ki kínomra, mivel vélém, átjövendnek. Úján festett, s szűk ujjra vart pamut muszlin ruhámat húzám; valóban szép rózsaszínű lett. Buday, Adamovits, Saaréknál valánk, innen Zaynéhoz, ki anyámat parthiára, bennünket teára kérete. 55 Bezerédj (Bezerédy) Amália (Mali), ifjabb Bezerédj Istvánná (+ 1837), ifjabb Bezerédj (Bezerédy) István unokatestvére és első felesége, Bezerédj (Bezerédy) Flóra édesanyja. Később ifjabb Bezerédy (Bezerédj) István Amália testvérét, Bezerédj (Bezerédy) Etelkát (Adéle-t) vette feleségül. 56 Tehát (francia). 51 Eltűnt, elmúlt (francia) — itt: divatjamúlt. 58 Csuklya, csuklyás női köpeny (francia). 22
