Katona Csaba: „… kacérkodni fogok vele” - Slachta Etelka soproni úrileány naplója 1840 december – 1841 augusztus. 3 kötet. (Győr, 2006)
A napló szövege
lemek, mind e jeles, ritka külső alatt, mégis csak egy vaurien728 729 rejtezik! Míg azok lehoztak mindent, én a pamlagra vetem maga, s gondolataim messze szárnyaltak, egészen Szekrényessy útjáig. Ebéd után anyám, Resi s az én karomon szerencsésen lejött, s a pamlagra ült; csak utóbb feküdt le. A gyulladás, s a bajt növelő jajgatások még egyre tartanak; azonban az irritatio nem oly nagy; én minden kívánságát lesem — s a legfigyelmesebb vagyok. Most terasz felett laknánk — de csak nincs itt Szekrényessy, hogy rajta zenét hozna! Estefelé, midőn réunion-ra sietének az emberek, a garcon mondá Resihez: „Nos, a kisasszony nem jön fel?” „Nem ám, mert az asszony beteg.” „Beh kár! Oly gyönyörűen táncol! S ennyit! De tán nem is örülne neki, mert szeretője nincs itt!” „Szeretője? Ugyan ki volna az?” „Na, Szekrényessy uraság.” „Bezzeg eltalálta! Ha ő szerelmes is kisasszonyomba, ennek mégsem tetszik!” „Ugyan bizony, mintha rosszul tenné, ha hozzámenne! Bezzeg jó úr az! S gazdag, igen gazdag. Ugyan van oka, vonódni! Én úgy ismerem, mintha testvérem volna!” Ej! ej, kedves barátom! Mily protektora támadt Önnek! Én este megvallom, alig válhattam ablakomtól, azaz Résiétől. A hold rezgő világa a csendes, tükörsima Balatont világítá s ezüstsugarai benne megtörvén, képét vissza sugárzák. Mennyiest vala balzsamos s puha a lég, tiszta a látkör — s gondolatim mily messze, mily magasra repültek! Az Istenséghez! Sorsom, létem intézőjéhez, s atyám szelleméhez! Délután Vojnitsné leányival volt egy fertályórára itt. Tegnap nem voltak a réunion-ban. Tercsi mondá, sok mondanivalója van, holnap még egy percre eljövend. Péntek, 30-án. Reggel Tercsim jött fel, minekután Vargáné, ki kalácsot és szőlőt, igen, édes szőlőt hozott, távozott. Sokat és sokról szólottunk. Anyám szunnyadt. Tercsim mondá, miképp Szekrényessy oly rettentően szerelmes belém, hogy többé nem is ismeré magát, nem tudá, hol áll a feje. Barátai mindig kitréfálák, mindhiába. Tercsinek meg üzenetet küldött Frohamnn által számomra: „Kezedet csókolja, s bocsánatot s azt kéri, ne haragudnál, hogy ő még a réunion-on táncolt, hanem nagyon feltűnt volna, ha nem táncol.” Könnyűn mennék át e tárgyon — azonban midőn Tercsi távozott, kissé átjárá eszem. Szekrényessy könnyükkel szemében búcsúzott tőlem, hívém, mindjárt elutazik, s íme, ő mulat, táncol, holott én honn egész szentimentálisán töröm eszem rajta, s egyre várom a posta síp hangzását — tehát azért nem hallottam! Nem, valóban, ez köny-728 Semmirekellő (francia). 729 Védelmezője (latin). 178