Katona Csaba: „… kacérkodni fogok vele” - Slachta Etelka soproni úrileány naplója 1840 december – 1841 augusztus. 3 kötet. (Győr, 2006)

A napló szövege

kell szoknom. Tehát azt kívánom, hogy másik is azt szenvedjék, mint én magam? De jól vigyázva! Hogy valódi, mély érzést udvarlástól, múló fantáziától megkülönböztethessek. Ezen s ily eszméletek soká nem hagyának elaludni. Anyám aludt, s valamivel nyugodtabbnak látszott. Felkeltem; forró homlokomat a hűvös ablaküvegre nyomám — annyi eszme hasítá fejem —, oly határozatlan valék. Ott túl egyre harsogtak a vidor szózatok; áthallatszott a szép nemzeti nóta, közben Marseillese, s ismét mások. Végre kifáradva, kimondhatlan hullámzásával az indulatoknak lefeküdtem. Még nem alhattam egy órát. Zajgó indulataim lecsillapultak, egy vegyítéke a csendes búnak, s a boldogságérzetnek tölté keblem. Egyszerre szunnyadozásomból kimondhatlan édes hangok ébresztenek fel Felülék, hallgatózék — szerenád589 vala. Anyám is már ébren vala, félkedvetlenül, hogy álmában háboríttaték, vagy tán abbani sejtésében, melyet azonban nem nyilváníta, ki ennek hozója, mondá, ne nyitnám ki az iplagot.590 Ezt zárva hagyám, de az ablakot kinyitám. „Miért? Hisz úgyis hallhatod?” Igen, de én látni is akartam, látni, ki azt hozá; mert valóban galant udvarlóim mindenikére eshetett sejtésem. Az ablakot betevém, de nem csukám. Ama kimondhatlan fájdalmas érzetű polonézt játsszák párizsi591 cigányaink592 — oly édesen, oly búsan, mintegy beköszöntőül, a hangok majd hízelegve, majd fájdalmasan hatottak fel. Szívem hallhatóan dobogott; alig mertem lélegzeni — indulatos ábrándjaim után, belső tusáim, harcaim, az oly dús eseményű nap után — még ez is! Füreden az idén először nékem hozatik szerenád — még eddig senkinek sem hoztak — tehát ebben is én, leginkább kitüntetve. Ezt követé ouverture593 Normából. Anyám elaludt. Csendesen tapodva csúsztam a pamlaghoz, az asztal fiókját nesz nélkül kihúzám, s a szemüveget kivevém; kinyitám most ablakom, az iplagot csendesen egy kissé félretolám, s az így nyert résen lövellém fürkésző pillantásom le. Az ablak alatti kertecskében felállítvák barna hangászaink. Minden halálcsendesen; alig mertek hangolni, s az éj szent csendét az édes, harmóniateli hangokon kívül egyetlen

589 A fürdői szerenádokra nézve: KATONA CSABA: A szerenád a 19. századi Balatonfüreden. Füredi História, 5. (2005) 12. sz. 2-5.

590 Spalettát, zsalut.

591 A nevesebb cigányzenekarok gyakorta utaztak külföldi vendégjátékra, amit a fürdők tulajdonosai a reklámozásnál ki is használtak, innen a név. A cigányzenekarok külföldi vendégszereplésére nézve: SzÜjártó Csaba: A cigány útra ment...Cigányzenekaraink, valamint népzenei és néptánctársaságok a kezdetektől a kiegyezésig korabeli sajtódokumentumok alapján. Bp„ 2002.

592 A füredi cigányzenészekre nézve: KATONA CSABA: „Egyik csárdást a másik után kelle lerángatni a hegedűjökről...” Cigányzenészek a 19. századi Balatonfüreden. Cigánysors. A cigányság történelmi múltja és jelene I. Fel. szerk.: MÁRFI ATTILA. Pécs, 2005.171-188.

593 Nyitány (francia).

150