Katona Csaba: „… kacérkodni fogok vele” - Slachta Etelka soproni úrileány naplója 1840 december – 1841 augusztus. 3 kötet. (Győr, 2006)
A napló szövege
s kebléhez húzá — én alig észrevehető lassún húzám magam vissza, s kissé távolabb tőle. Minden, amit mondott, égő szerelmet lehelt — én első szerelme vagyok! Pedig nála nem fog ez oly hamar múlani! Mondá, ez ősszel egy rokonát hozzák haza Sopronból — talán ő megy érte. Midőn Pintér távozott, a beszéd közös, s így német lön. Meskónét nem szólítottuk, Csetke hazakísért. A hegyen karomat fogá, felsegítni akart. Én gyengén húzám magam vissza. Az ajtónál lent búcsúzott; nékem még magyarul mondá: soha sem fogja feledni tihanyi ismeretségét! Midőn Szekrényessy a levéllel távozott, mély sóhajjal mondá: „A szerencsés! Önt szolgálhatja — s parancsoljon nékem is valamit, kívánjon tőlem is, hogy szerencsés lehessek Önnek kedvében járni, Önnek egyik kívánságát betölteni!” Én megvallom, érdekel ez ifjú. Oly mély érzés, oly valami fájdalmas fekszik minden szavában. S emellett mily szép ő! S mily lélek, mennyi szellem lakik benne. Érzékiségem fel van ingerülve — jó, hogy távozik, különben bolondságot követhetnék el. Szerda, 21-én. Alig valánk a sétán, már Czindery jött, s igen persuadálná anyám, menne estebédre fel. Ma megteszi. Jött most Tallián, s mondá, hogy tegnap Veszprémben Rohonczynál volt. Mari leánya s Ocskay Julie annyira dicsérének — valóban nem érdemiem! A jó lányok ez által brillante-tá tesznek itt. Julie-t a hideg leli; s így ma már Visnyére527 sietnek. Nemsokára Vojnits Istvánná,528 s Tercsi529 530 leánya szólítának. Igen kedves leány. Csakhamar Szekrényessy is itt termett. Ez haza is kísért. Tegnap táncoltak; múlt vasárnap is, s érkezésünk napján is. Ma Vargánénál ebédelünk, anyám megtiltá, valakinek mondani. Attemmsné ruháját húzám hosszú újakkal, hajamba ama fekete szalagos coiffure-t, melyet csak itt készítők. Alig kocsizánk ki, jött Hugonnay gróf, Bizay,531 Nagy Leó,532 Pintér, Goth. Bizay mindjárt zongorához ült s 527 Visnye, helység Somogy vármegyében. 528 Vojnits István szabadkai táblabíró felesége, aki két leányával érkezett Füredre nyaralni. 529 Vojnits Terézia (Tercsi), Vojnits István egyik leánya, aki a füredi nyaralás során barátkozott össze Etelkával. 530 Hugonnay Gusztáv Bakufáról. A Vas megyei eredetű Szentgyörgyi Horváth család építtette a Gludovácz családdal Füred első szállodáját, a Horváth-házat. A házra nézve: Feiszt György: Adalékok a balatonfüredi Horváth-ház történetéhez. Műemlékvédelem, 21. (1977) 3. sz. 178-181. A család egyik tagja, Szentgyörgyi Horváth Zsigmond 1822-ben nyert grófi címet és ezzel együtt az ág a Hugonnay nevet vette fel. A családból származott az első magyar diplomás orvosnő, Hugonnay Vilma. 531 Bizay Mihály, a „nemzet bárója”. Évtizedeken át a nyarait Füreden töltő „népszórakoztató” ripacs, aki feltűnő külsejével, „elmés” bemondásaival, színházi közönség toborzásával stb. szórakoztatta a fürdővendégeket. A 19. századi Balatonfüred talán legismertebb alakja. Személyére nézve: KÓHN DÁVID: A nemzet bárója (Visszaemlékezés Bizay Györgyre [sic!]. Uö: Az élet alkonyán. Visszaemlékezések. Gyula, 1937. 219-224.; Katona Csaba: A „nemzet bárója”, aki már életében legenda lett. Homo ludens I. Fel. szerk.: Bana JÓZSEF. Győr, 2002. (Győri Tanulmányok, 26.) 35—46. 136
