Katona Csaba: „… kacérkodni fogok vele” - Slachta Etelka soproni úrileány naplója 1840 december – 1841 augusztus. 3 kötet. (Győr, 2006)

A napló szövege

szakarva, hogy kártyámat megkísértsem, csak, s mindig csak egy garaskát tettem, mégis 33 pengőkrajcárt nyertem. Hétfő, 21-én. Az igen udvarias Almásy volt itt, magát menteni, hogy nem hozott semmit, de nővéréhez nem küldtek semmit, s Ocskay nem mondá neki, hová küldjön értük. Ugyan hanyag leány ez az Etelka! Nyilván novellámmal is így tett, s Mátray majd csak akkor veszi kezéhez, midőn nem többé szerkesztő. Délután Wittené, Rohonczyné Mari húgával volt itt. Délelőtt boltban voltunk, rózsaszínű perkált vettünk, de azt honn megvizsgálván, találtuk, hogy teli lyukkal. Visszaküldjük. Ma bevégez­tem kék ruhám, honn maradtam. Kedd, 22-én. Lackner449 valóban gyönyörű drapériát csinált kék ruhámra. Ma rózsaszínű mullomat felfejtettem, s a lila színű perkál ké­szítéséhez fogtam. A ruhákat elfogadták, s én öt pengőforintot vissza­kaptam. Anyám, Mari s Taméval sétálni ment — kifáradt —, én dolgozva honn maradtam; mit hozand a holnapi posta? Szerda, 23-án. 6-kor keltem, valódi szívdobogással, mely már teg­nap is üldözött — mit hozand a mai posta? Nem hihetem — nem nem! S íme! 10-kor jön Regélőm — és novellám.450 Leírni eme aggódással párult nagy örömet, valóban nem lehet! Oly erősen dobogott szívem, hogy alig volt lélegzetem. Eredeti mű nevem alatt még sose jelent meg451 — alig olvasám ki, elszömyedtem. Oly üresnek találom. Remegek a recenzióktól. A levél kissé változtatva, azonban az elosztás egészen kívánságom szerint — s emellett Mátraynak e szép figyelme: hogy megnyugtasson a mű fe­lett, mindjárt az első számba írá, Sl-ta Etelka. Tehát jónak találja — min­demellett nem menekülhetek aggódásomtól. Délután Salm, Stoll, Noszlopyné volt itt. Este Dorsner, Stoll, Budayné, Lóri. Zongoráztam, de annyira géníroztam magam Stoll előtt, vagy tán a mai, valóban alig várt esemény annyira agitíroza,452 de annyira reszkettem, hogy a Straniera fantáziát abba kelle hagynom. Kíváncsi vagyok, miként osztja el novel­lámat. Csütörtök, 24-én. Igaz! Budayné szobaleánya lopva, megszökött. Ma anyámtól fogadott kis varrónő már szorgalmasan tűzögetett ingeimen. Mari sétálni ment, mondá, Tar kérdé, igaz-e, novellát írtam? Simontól hallá, s azt olvasni féltévé. 8-kor par force453 anyámmal várost körül jár­449 Lackner Alajos, soproni szabómester. 450 Etelka Arckép c. novellája. 451 A lány eleinte Ligeti Irma álnéven írt a lapba. 452 Felizgatott (latin). 453 Erővel (francia) — itt: kényszerítve. 124

Next

/
Thumbnails
Contents