Katona Csaba: „… kacérkodni fogok vele” - Slachta Etelka soproni úrileány naplója 1840 december – 1841 augusztus. 3 kötet. (Győr, 2006)
A napló szövege
us! Délután Dorsner jött. Anyám játszott Ocskay, Misch és Clair-rel. Dorsner egész este itt volt. Csütörtök, 3-án. Délelőtt Noszlopy421 422 volt itt nejével; nem fogadtuk el. Estefelé anyám velünk a sétára ment, nem maradt soká. Mari s Dorsner tante Claire-nél maradtak. Ketten haza. Chemel, Rótt házunkig kísértek. De azután szép keserű pirulát kelle elnyelnem. Novellámat fordítám félig-meddig németre, s várakozáson túl meg volt vele elégedve. Péntek, 4-én. Délután játszott anyám Claire, Misch és Pelikánnal. Estefelé a sétányra mentünk. Szombat, 5-én. Délután Barthodeiszky volt itt búcsúzni. Magunk pedig Teschenbergnéhez mentünk át, s utóbb a zenéhez. Felségesen mulattam. Csak jobb is a Casinonál! A három átváltoztatáson átment szürke szpenszerem valahára jó fureur-t csinált. Alig ültünk, jött Hügel báró; ezt Dorsner, Harrach gróf, Salm gróf és Stoll követték. Rótt is egészen sans gene hozzánk ült, s igen vidor volt. Ez fash! Chemel távolban ült, néha lorgnettírozott, s utóbb anyám mellé ülve, evvel beszélgete. Whyss is igen aimable vala. Este Anyám Ocskay, Misch és Chernellel játszott, nálunk Dorsner volt, ki mondá, hallá, hogy Salm nagy tisztelőm, Marinak mondá, hogy szerelmes belém, s mindig elpirul, valahányszor említenek, vagy meglát. Bene!423 Én bizony ezt nem hittem volna! Vasárnap, 6-án. Délelőtt misében; már délben esni kezdett, hál’ az égnek, az eső. Délután Dorsner jött Stollal, utóbb a hívott Tarné, fia, Rótt, Chemel, Claire s Budayné Lórival. 1/2 12-éztünk. Stoll tolakodásából egészen kiszokott; éppen oly jószívünek látszik, minő udvarias, sőt, finom. Már uzsonnáztunk volt, midőn Salm jött. Az urak Mihálovitsnéhoz valának híva; a kis gróf jött, néző, vajon mennek-e? S látva, hogy nincs kedvük, ő is játékhoz ült. Most, midőn már hallám, hogy szeme van reám, nagyon figyeltem minden legapróbb körülményre, s egyebet nem vettem észre, mintsem, hogy ő karöltve székébe dőlt, s komoly, merengő pillanattal felém fordítá fejét. De, hogy reám vala-e pillanata irányozva — ki nem vehetém. Annyi bizonyos, hogy valahányszor odanézék, ő elfordult. Többször felkelt, s részint mögöttem, részint átellenben Dorsner mögött állott; ha velem szól, mindig mosolyog. Mari mondja, míg hátam mögött állott, Dorsner súgá neki: „Nézze csak, nézze! A fiúcska szeme miképp 421 Noszlopy Ignác (1797-1878), veszprémi követ, 1841 -töl a soproni váltótörvényszék elnöke, majd hétszemélynök (septemvir) és az úrbéri törvényszék elnöke. 422 Lorgnonnal figyelt. 425 Jó! (latin). 116
