Szakolczai Attila: 1956. Forradalom és Szabadságharc Győr-Sopron megyében. (Győr, 2006.

A forradalmi erők sikerei

Csorna és Kapuvár munkásai is képviseltették magukat, majd az ülést a vagongyári munkástanácsot is képviselő Kofrán Árpád városi tanácselnök zárta be.

317 A hónap végén a munkástanácsok szoros, intézményesíthető kapcsolatot találtak a községi forradalmi szervezetekkel egy eredetileg a piaci árak meghatározásának céljával összehívott gyűlésen. A megbeszélést november 29-én a városháza kis tanácstermében Kofrán Árpád vezette. A piaci árakról alig esett szó, inkább a forradalomban elért eredményeknek, az ország függetlenségének a biztosításáról folytattak eszmecserét. Javasolták, hogy a parasztság is szervezze meg saját politikai-érdekvédelmi szervezetét a munkástanácsok mintájára, Menyhárt Miklós pedig azt kérte, hogy fűzzék szorosabbra a kapcsolatot a munkástanácsokkal. Megállapodtak, hogy a jövőben több hasonló közös megbeszélést tartanak (de ilyenekről nincs tudomásunk).

318 A munkástanácsok a hónap végén, december elején a megyei munkástanács felhívására mind több üzemben, munkahelyen kezdték előkészíteni a szakszervezeti választást. A hajtóműgyárban már korábban, november 16-án megejtették a választást, majd a határozat másnapján, október 26-án az Öntöde és Kovácsológyár dolgozói választottak új bizalmikat. Mindkét helyen az addig bevett gyakorlat helyett nem listákra, hanem személyekre szavaztak.

319 A vagongyárban december első hetében került sor az üzemi bizottsági választásokra. December 17-én a megyei építőipari vállalatnál tartottak választást, az ágazati helyett üzemi szakszervezetet alakítva. A megválasztott vezetőség kijelentette, hogy a szakszervezet minden más szervtől független, ügyeibe nem tűr beleszólást, ami egyaránt vonatkozott a párt és a munkástanács felügyeleti kísérleteire. Hangsúlyozták, hogy a tagság teljesen önkéntes, elutasítják a kényszer minden nyílt vagy burkolt formáját.

320 A szakszervezet megyei tanácsa, szabadulni próbálva a munkástanácsok fennhatósága alól, december 4-ére szakszervezeti aktívát hívott össze győri központjába, és meghívta a munkástanácsok képviselőit is. Készei Károly megyei elnök saját pozíciója, de a szakszervezet védelmében is élesen támadta a munkástanácsokat, felelőssé téve őket a sztrájkért és a sztrájk okozta gazdasági nehézségekért. Sztálinistának mondta a munkástanácsokat, arra hivatkozva, hogy alaptalan vádaskodások alapján távolítanak el becsületes dolgozókat, és tiltakozott az ellen, hogy a munkáltatói jogokat gyakorló testület beleszól a munkavállalók érdekképviseleti szervének belső ügyeibe, így a választásba, valamint abba, hogy a szervezetnek legyenek-e függetlenített munkásai. Felajánlotta azonban a szakszervezet segítségét ahhoz, hogy a munkástanácsok „valóban az üzem