Szakolczai Attila: 1956. Forradalom és Szabadságharc Győr-Sopron megyében. (Győr, 2006.
A forradalmi erők sikerei
gazdáivá váljanak". 321 Készei legfőbb célja a választások elhalasztása volt. Az ülésen éles vita bontakozott ki, a munkástanácsi küldöttek tiltakoztak a szakszervezet felajánlott gyámsága ellen, és visszautasították a vádakat. A szakszervezeti aktivisták némák maradtak. Amikor Lombos Ferenc Győrbe érkezése után a megyei pártvezetés kezdett határozottabban politizálni, a munkástanácsok támadásba léptek, és azt követelték, hogy miként a tanácsok végrehajtó bizottságait az ő küldötteikkel erősítették meg, kapjanak helyet a megyei pártvezetésben is. Lombosék látszólag elfogadva a javaslatot ellentámadásba mentek át, és azt követelték, hogy előbb alakuljanak meg a pártszervezetek az üzemekben, hogy azok delegálhassanak a munkások képviseletében tagokat a megyei vezetőségbe. 322 A megyei pártvezetés először a hajtóműgyárban próbálkozott, de a munkástanács elzárkózott az üzemi pártszervezet megalakításának engedélyezésétől, ugyanakkor keményen bírálta a kormányt, amiért elzárkózik a munkásság követeléseinek teljesítése elől. 323 A nagyobb győri vasipari üzemek közül elsőként - november legvégén - a szerszámgépgyárban sikerült megalakítani a pártszervezetet. November végéig inkább csak a falvakban sikerült létrehozni pártszervezeteket, a szervezés Győrött ment a legnehezebben, ott is az üzemekben, legrosszabbul a vagongyárban. 324 Ott a munkástanács november 28-án sürgősséggel intézkedett, hogy a korábbi pártirodákat 24 órán belül adják át a különböző osztályoknak irodaként, és csak olyan párttagok kaphatnak a gyárba belépőt, „akiknek munkásellenes magatartásuk miatt felmondót nem adtak". A Budapestre delegált Sebők Lászlót megbízták, hogy az üggyel kapcsolatban kérje ki a KMT véleményét. December elején újabb kísérletet tett a megyei pártbizottság a vagongyári pártszervezet létrehozására. A munkástanács ekkor már nem tiltotta meg a pártszervezést, csak ahhoz ragaszkodott, hogy a pártot csak munkaidő után szervezzék, irodát azonban ekkor sem volt hajlandó rendelkezésükre bocsátani. Döntésükről levélben értesítették Lombos Ferencet. 325 Még közvetlenül a 48 órás sztrájk előtt is előfordult, hogy a gyári őrséggel vezettették ki a gyárból a pártszervezéssel próbálkozókat. A munkások ellenállása következtében a pártszervezeteket a győri üzemek többségében (kötöttkesztyü, fonoda, szerszámgépgyár, Richards, Grábgyár, győri textil, kovácsológyár, hajtóműgyár, fémárugyár) csak a karhatalom fegyveres asszisztálásával tudták megalakítani, miként karhatalom biztosította megalakításukat, illetve a szövetkezet fenntartását vagy újjáalakítását számos községben is (Rábaszécsény, Mórichida, Pér, Mezőörs, Csikvánd, Dunaszeg, Bőnyrétalap, Töltéstava, Győrszentiván, Gyulamajor, Markotabödöge, Mindszent, Dunaszentpál). 326
