Szakolczai Attila: 1956. Forradalom és Szabadságharc Győr-Sopron megyében. (Győr, 2006.

A forradalmi erők sikerei

A FORRADALMI ERŐK SIKEREI November 11-én, vasárnap került sor a megyei tanács végrehajtó bizottságának november 4-e utáni első ülésére, amelyen részt vettek a munkástanácsok küldöttei. Az előzetes tervekkel ellentétben a győri munkásságot hárman képviselték: Jobbágy Kálmán és Tímár Ottó a vagongyárból, valamint Berger Sándor, a Richards üzemtechnikusa. Az eredeti megállapodás szerinti egy fővel szemben a soproni munkástanácsokat is ketten képviselték: László István a textilüzemek és Kiss László a vasasok részéről (Mosonmagyaróvár munkásküldötte, Bögi Gyula csak a másnapi vb-ülésen foglalta el a számára fenntartott helyet). A megyei tanácson alakult munkástanácsot Tóth István és Turi Demeter képviselték a végrehajtó bizottság ülésein, vagyis a munkástanácsi küldöttek a vb létszámának felét tették ki. Tényleges súlyuk azonban ennél is nagyobb volt, lényegében ők irányították az üléseket. Meghívottként részt vett az üléseken az ügyészség vezetője, Kéri József.

264 Nem volt a munkástanácsoknak világos elképzelésük a küldötteknek a tanácsoknál betöltendő szerepéről, ők csak a jelenlétüket kívánták biztosítani ugyanúgy, ahogy ott voltak a nemzeti tanács ülésein. Okulva az elmúlt években tapasztalt „munkásképviseletből" (amikor azok nem a munkásságot, hanem a hatalom érdekeit képviselték) fölmerült az is, hogy csak a munkástanácsoktól delegáltak száma lesz állandó, de személyük nem, hogy a küldöttek ne idegenedjenek el azoktól, akiktől megbízatásukat kapták. Ugyanezt a célt szolgálta, hogy a küldöttek kötelesek voltak rendszeresen beszámolni a munkástanácsnak a közigazgatás eredményeiről, problémáiról, vagyis a végrehajtásban való részvétel mellett a munkásság állandó és folyamatos tájékoztatása is feladataik közé tartozott. Olyan jogi finomságok, mint hogy a küldöttek szavazati vagy csak tanácskozási joggal vesznek-e részt a vb munkájában, vagy hogy hány függetlenített vb-állásra tartanak igényt, a munkástanácsok küldöttértekezletén föl sem merültek. Tóth István azt javasolta, hogy a törvények betartása érdekében a küldöttek csak tanácskozási joggal vegyenek részt a vb ülésein, de a vb kötelezze magát arra, hogy akaratuk ellenére nem hoz határozatot.

265 Markó Gyula ezzel szemben azt indítványozta, hogy a küldötteket kooptálják a vb teljes jogú tagjaivá, hiszen úgyis lesz üresedés, mivel abból vissza kell hívni a leginkább kompromittálódott, a nép bizalmát egyáltalán nem élvező rákosistákat, elsőként a korábbi elnökhelyettest, Mezei Józsefet. Az ülésen a vb öt korábbi tagját váltották le, Mezei mellett Lakatos Albertet, Bognár Kálmánt, Port Árpádnét és Kisházy Jánosnét. Ezzel szemben öt munkásküldött vett részt az ülésen, miközben fenn kívántak tartani egy helyet a mosonmagyaróvári küldött, egy másikat pedig a párt képviselője számára, ezért ismét Markó javaslatára úgy döntöttek, hogy 15-ről 17-re emelik a vb létszámát. Tóth István a törvényesség betartása érdekében felhívta telefonon a Minisztertanácsot. Apró Antallal beszélt, aki jóváhagyta a változtatást annak érdekében, hogy a tanács működni tudjon. Tóth felvetette, hogy a vb ilyen átalakítása révén ellentétbe kerülnének a járási és községi végrehajtó bizottságok felépítésével, mire a vagongyári Tímár Ottó azt javasolta, hogy alsóbb szinteken is hason-