Szakolczai Attila: 1956. Forradalom és Szabadságharc Győr-Sopron megyében. (Győr, 2006.

A forradalmi erők sikerei

lóképpen kell újjáalakítani a vb-ket. Erről a megyei tanács november 13-án hozott határozatot.

266 Ennek értelmében november második felében a megyében leváltottak két megyei, nyolc városi, 16 járási és 204 községi vbelnököt, -elnökhelyettest vagy -titkárt.

267 Még a november 11-i ülésen döntés született arról is, hogy egy munkásküldöttet választanak majd a megyei tanács egyik elnökhelyettesévé (december elején lett Tímár Ottó a megyei tanács elnökhelyettese). Markó arról is beszámolt, hogy a kormány Szigethy Attilát nevezte ki megyei kormányösszekötőnek, és hogy ezzel a megyei pártvezetés is egyetért. Kérte a többieket, igyekezzenek felderíteni, hol van Szigethy, és közöljék vele a hírt, és igyekezzenek meggyőzni arról, hogy vállalja el a megbízatást. A vb egyhangúlag egyetértett Szigethy kinevezésével.

268 A megyei tanács vb ezen első ülésén Kéri József megyei ügyész tartott beszámolót a törvényesség helyzetéről. Elmondta, hogy november 7-étől kezdődően számos törvénytelen letartóztatásra került sor, közülük többeket már sikerült szabadlábra helyeztetnie, a még bent maradtak ügyében folyamatosan tárgyal a rendőrség megyei vezetőjével. Kéri kifogásolta, hogy az a Márfí őrnagy áll a megyei kapitányság élén, akit a forradalom idején Szigethy leváltott. November 12-én már valamennyi kooptált tag részt vett a vb ülésén. Az MSZMP Takács Andrást delegálta, akit Kéri József tiltakozása ellenére kooptált a vb arra hivatkozva, hogy minden intézmény maga dönt saját ügyeiben. Folytatták az előző nap megkezdett vitát a törvényesség kérdéséről, Kéri József után a rendőrség részéről Baranyai őrnagyot számoltatták be, aki kényszerűen elismerte, hogy az elmúlt hét második felében történtek törvénytelen őrizetbe vételek, ezt a rendőrök túlhajszoltságával és a kétszeri (október 26-i és november 4-i) lefegyverzés okozta elbizonytalanodással magyarázta. Kéri nem fogadta el Baranyai őrnagy magyarázatát. A törvényesség olyan maximális betartását kérte számon, amire az éppen újjászerveződő rendőrség vélhetően nem is volt képes. Kéri például azt is kifogásolta, hogy a rendőrök az ügyészség előzetes engedélye nélkül vettek őrizetbe valakit, amihez a fennálló törvények szerint joguk volt, és a törvénytelenség netovábbjának mondta, ha a törvényben előírt 24 óra letelte után azonnal nem kérték ki az ügyészség jóváhagyását az őrizet meghosszabbításához. Kéri kijelentette, hogy a történtekért Márfi őrnagyot tartja felelősnek, aki ellen fegyelmi eljárást indít.

269 A tör-