Szakolczai Attila: 1956. Forradalom és Szabadságharc Győr-Sopron megyében. (Győr, 2006.
A november 4-i szovjet támadás és az MSZMP restaurációs kísérlete
A munka felvételének elrendelése inkább politikai gesztus volt: a közlekedési nehézségek és a kijárási tilalom miatt ugyanis a vidékről bejáró dolgozók nem tudtak eljutni munkahelyükre, de az energiahiány sem tette lehetővé a termelés, illetve a közlekedés beindítását. 237 (Az EDASZ-nak a vagongyári munkástanács kibővített ülésén jelen lévő képviselője elmondta, hogy a termelés megindítása esetén mindössze négy-hat napig tudják a megye energiaellátását biztosítani, a vasutasküldött pedig ugyancsak az energiahiányra hivatkozva jelezte, hogy legfeljebb tíz napig tudják működtetni a munkásvonatokat. 238 ) A munka felvételéről hozott határozat kimondta, hogy a dolgozók a munkát csak feltételesen veszik fel, és amennyiben követeléseik nem teljesülnek, ismét a sztrájk fegyveréhez nyúlnak. Kijelentették, hogy azért döntöttek így, mert belátták, hogy a sztrájkkal nem tudnak befolyást gyakorolni a szovjetekre, és hogy a további sztrájk az ország gazdasági katasztrófájával fenyeget. Hangsúlyozták a szovjet ellenlépéseket: a nehézfegyverzet kivonását Győrből, és az ígéretet, hogy a szovjetek nem szólnak bele az üzemek és a város életébe. A munka felvételének elrendelése mellett kilenc pontból álló követelést fogadtak el, amely közvetve elismerte a Kádár-kormányt, de követelte, hogy minél előbb tartsanak szabad választásokat, hirdessenek országos tűzszünetet, biztosítsanak amnesztiát a harcok résztvevőinek, végérvényesen és ténylegesen számolják fel az AVH-t. Követelték közleményeik cenzúramentes közreadását, valamint hogy a munkástanácsok képviselői megfelelő súllyal legyenek jelen a városi és megyei vezetőségben. 239 November 8-án azonban a megállapodással ellentétben a győri üzemek nem vették fel a munkát. Részint azért, mert a sztrájk felfüggesztésének elrendelése miatt árulással vádolták saját vezetőiket, részint pedig tiltakozásul az ellen, hogy Földes Gábort és Vörös Jenőt letartóztatták. Vadas Józsefet este behívatták a szovjet városparancsnokságra, ahol felelősségre vonták a megállapodás megszegéséért. Vadas a munka felvételének elmaradását egyfelől a közlekedés bizonytalanságával magyarázta, de jelezte azt is, hogy a munka felvételét elrendelő határozat aláásta a munkástanács tekintélyét, vagyis éppen a fordítottja igaz annak a vádnak, hogy a munkástanács (az „oda befurakodott reakciós elemek bujtogatására") akadályozza a munka felvételét. 240 A megbeszélés feszültségét növelte az e napon Ecs közelében lezajlott tűzpárbaj, a szovjet parancsnok figyelmeztette is Vadast, hogy a munkástanács tegyen meg minden tőle telhetőt hasonló esetek elkerülésére. A folyamatos tárgyalások eredményeképpen olyan kontaktus alakult ki a munkástanács és a szovjet parancsnokság között, ami lehetővé tette a későbbiekben, hogy a szovjeteknél ellensúlyozzák egyes restaurációra törő pártfunkcionáriusoknak a munkástanács és a győri forradalom más vezetőinek lejáratására tett kísérlete-
