Szakolczai Attila: 1956. Forradalom és Szabadságharc Győr-Sopron megyében. (Győr, 2006.

A Dunántúli Nemzeti Tanács

bó György Budapesten felkereste a Szociáldemokrata Párt Conti utcai központját, ahol Kéthly Annával tárgyalt a párt győri újjászervezésének megindításáról. Megállapodtak, hogy másnap Szabó csatlakozik a szociáldemokrata küldöttséghez, és a vidék képviseletében részt vesz Bécsben a Szocialista Internacionálé Irodájának ülésén.)

182 A DNT október 31-i ülésén kibővítették a testület vezetőségét, az elnök Szigethy Attila maradt, mellette Kemendi Béla ezredes (akit Mikes vezérőrnagy helyett aznap választottak a székesfehérvári hadtest, egyben a hadtest forradalmi katonatanácsának elnökévé) és Horváth Endre, a tatabányai és a Komárom megyei forradalmi testületek egyik első embere lett az elnökség tagja. Elrendelték a nyugati határ szigorú védelmét és ellenőrzését, valamint a határzárat Csehszlovákia felé, ahonnan a forradalmat gyalázó röpcédulák érkeztek több alkalommal.

183 Szigethy elmondta, hogy Nagy Imre szerint napokon belül megkezdődnek a tárgyalások a szovjet csapatkivonásról. A jelenlévők két napot akartak adni a szovjeteknek a kivonulásra, ezt azonban Kemendi ezredes technikailag kivihetetlennek tartotta. Kemendi felolvasta a székesfehérvári hadtest határozatát, amelyben kijelentették, hogy megszervezik a páncélelhárítást és a légvédelmet, átveszik az AVH épületeit, és csatlakoznak a DNT-hez. Szigethy megkérte Kemendit, hogy utazzon Budapestre, és egyeztesse a DNT katonai bizottságának megalakítását a hadsereg legfelső vezetésével. Kemendi külön tanácskozott az ülésre delegált katonatisztekkel, akiket beszámoltatott a náluk történtekről, majd arról tárgyaltak, hogy ténylegesen kinek a parancsnoksága alá tartoznak a DNT vezetését elfogadott alakulatok. Ekkor kaptak hírt arról, hogy Záhonynál jelentős létszámú és fegyverzetű szovjet haderő lépte át a határt. Kemendi ekkor határozta el végleg, hogy Budapestre utazik. Másnap délután négy órára összehívta a dunántúli alakulatok küldöttértekezletét, hogy a Budapesten kapott információk alapján tájékoztatni tudja őket a szovjet csapatok mozgásáról és a követendő szolgálati útról.

184 Kemendi másnap reggel utasította a hadtestnek alárendelt összes egységet (szám szerint 41et) a páncélelhárítás és a légvédelem megszervezésére,

185 majd délután a katonatanács két tagjával Budapestre urazott, ahol a Honvédelmi Minisztériumban a győri kezdeményezéssel szemben bizalmatlan Janza Károly miniszterrel és Kovács István vezérkari főnökkel tárgyalt. Kemendi részt vett a Forradalmi Honvédelmi Bizottmány (FHB) ülésén is. Itt vélhetően sokkal megértőbbek voltak a győri kezdeményezéssel kapcsolatban, hiszen a hathatósabb védelem megszervezése érdekében Budapesti Egységes Parancsnokság felállítását tervezték.

186 (November 2-án pedig karcagi, kunmadaras! és szolnoki alakulatok vezető beosztású tisztjei tartottak megbeszélést a katonai erő tiszántúli koncentrálásáról, és Miskolc központtal is tervezték egy magasabb parancsnokság felállítását.)

187 A székesfehérvári küldöttséget az FHB vezetői kísérték volna vissza Győrbe: Erdélyi Sándor főhadnagy, Kána Lőrinc vezérőrnagy és Tóth Elemér főhadnagy.

188 Magukkal akarták vinni a budapesti fegyveresek képviselőit is, ezért felkeresték a Ferenc téri és a Tűzoltó utcai felkelőket. A Tűzoltó utcában azonban, ahol Kádár János beígért látogatását várták, túl sokáig időztek, ezért elhalasztották az utat.

189 Kemendi - valószínűleg az újabb szovjet csapatok beáramlásáról kapott hírek miatt - másnap sem utazott Győrbe, hanem visszatért Székesfehérvárra, ahol azonnal hozzákezdett a fegyveres ellenállás megszervezéséhez. Elrendelte a szovjetek által ismert sifrekód megváltoztatását, a katonai anyag décentra-