Szakolczai Attila: 1956. Forradalom és Szabadságharc Győr-Sopron megyében. (Győr, 2006.
A Dunántúli Nemzeti Tanács
lizálását, a fokozott a légvédelmi figyelést. 190 Székesfehérvárra utazott az FHB képviseletében Tóth Elemér főhadnagy is, aki jóváhagyta Mikes vezérőrnagy helyett Kemendi Béla kinevezését a hadtest élére. November l-jén újabb, országos ülés tartott a DNT. A megbeszélésen olyan területek is képviseltették magukat, amelyek október 30-án nem voltak jelen Győrben (Hajdú-Bihar, Szolnok, Szabolcs-Szatmár 191 ), és részt vett a megbeszélésen az írószövetségtől Kónya Lajos és Kuczka Péter (az Országos Nemzeti Bizottság fő szervezője). 192 Az ülésre érkezett telefonüzenet vagy távirat érkezett Dudás Józseftől, a Magyar Nemzeti Függetlenségi Bizottmány elnökétől, aki ellenkormány alakítására hívta föl Szigethyt, a DNT elnöke azonban őt is visszautasította. 193 Az ülés ismét a sztrájk folytatása mellett döntött, de a munkabeszüntetés alól mentesítették a mezőgazdaságot. Horváth Tibor veszprémi küldött támadásai hatására Szigethy felajánlotta lemondását, sőt felmerült, hogy a DNT székhelyét Veszprémbe helyezik át, de a többség mindkét javaslatot elvetette, ugyanígy azt is, hogy közvetlen tárgyalásokat folytassanak az ENSZ-szel. Felajánlották a kormánynak, hogy - tekintettel az újabb szovjet csapatok beáramlására - tegye át székhelyét Győrbe, ahol a rend biztosított, és ahonnan szükség esetén könnyebben települhet Nyugatra, hogy emigrációs kormányként folytathassa harcát az ország szabadsága és függetlensége érdekében. Erről Szigethy azonnal értesítette Tildy Zoltán titkárságát. Vita közben érkezett a hír, hogy Nagy Imre bejelentette Magyarország semlegességét, a kilépést a Varsói Szerződésből, egyben Maiéter Pált nevezte ki a honvédelmi miniszter első helyettesévé. A hírek hatására az értekezlet bizalmat szavazott a kormánynak, és a munka felvétele mellett döntött. 194 A többpártrendszer visszaállításának bejelentése után Győr-Sopronban is újjáalakultak a pártok. A forradalom intézményeinek (nemzeti tanácsok, munkástanácsok) általános pártellenes álláspontja azonban nem sok teret engedett számukra a politikai életben, nemigen jutottak többre, mint megalakulásuk és programjuk közzétételére, a pártszervezés megindítására. Az SZDP győri szervezete október 31-én a színházban tartotta alakuló ülését, elnökké az ötvenes években börtönbüntetést szenvedett Udvaros Istvánt, Győr korábbi polgármesterét választották. 195 November 4-ig hat-hétezer ember jelentkezett a pártba, amely november 4-én megjelentette felső-dunántúli napilapját Győri Munkás címen. (Noha a forradalomban lelepleződött egy ügynök, akinek a győri szociáldemokraták megfigyelése volt a feladata, egy másik kezdettől részt vett a párt újjászervezésében, november 4ig a párt győri központi irodájában tevékenykedett. 196 ) Október 31-én az FKgP is megtartotta újjáalakuló ülését, elnökké a korábbi GyőrMoson vármegyei főtitkárt, Modrovics Istvánt választották. Megalakult Győrött a Nemzeti Parasztpárt és a Demokrata Néppárt helyi szervezete is, az NPP-t Szigethy Attila a párt országos vezetőségében is képviselte.
