Szakolczai Attila: 1956. Forradalom és Szabadságharc Győr-Sopron megyében. (Győr, 2006.

A forradalom győzelme a megyében

A FORRADALOM GYŐZELME A MEGYÉBEN Október 26-án Kapuváron is az utcára vonul­tak az emberek. Ledöntötték a szovjet emlék­művet, majd a temetőben összetörték a szovjet síremlékeket, a Sztálin-szobrot teherautó után kötve behúzták a főtérre. A járási tanács épüle­téről leverték a vörös csillagot, helyére egy ke­resztet tűztek. Feldúlták a községi tanács épüle­tét, ahonnan elmenekültek a vb vezetői. A dél­után tartott nagygyűlés megválasztotta a járás és a község nemzeti tanácsát. A járási nemzeti tanács elnöke a járási tanács vb-titkára, Fodor József, a községié Kapuvári Géza lett, akit 1950-ben 12 évi fegyházbüntetésre ítéltek fegy­verrejtegetés címén. 103 A községi nemzeti ta­nács ülésén, amelyen képviseltette magát a rendőrség és a hadkiegészítő parancsnokság, a nemzeti tanács egyik tagját bízták meg a rend­őrség felügyeletével, egyben elrendelték a rend­őrök felülvizsgálatát. (A bizalmatlanságot fo­kozta velük szemben, hogy a rendőrök délután megpróbálták megsemmisíteni az operatív ira­tokat.) Akinek bizalmat szavaztak, továbbra is adhatott szolgálatot. Felállították a nemzetőr­séget, tagjai a rendőrökkel közösen adtak őr- és járőrszolgálatot. 104 A nemzetőrség megerősíté­sére másnap a fertődi tüzéralakulattól érkezett tíz honvéd egy tiszt vezetésével. 105 A nemzeti ta­nács október 27-én leváltotta a végrehajtó bi­zottság több vezetőjét, és elrendelte a fegyverek begyűjtését. Megbízottakat küldött ki a közsé­gekbe a nemzeti tanácsok megválasztásának se­gítésére, illetve munkájuk támogatására. Októ­ber 29-én a Győri Nemzeti Tanács felhívására a dolgozók felvették a munkát, de a nap folya­mán le is álltak, amikor megtudták, hogy a győ­riek sem dolgoznak. Október 30-án őrizetbe vették és kihallgatták a nyomozókat. Ennek so­rán a páncélszekrényben megtalálták a Szigethy Attilára nyitott személyi dossziét, amit eljuttattak Győrbe. 106 A kapuváriak a Győ­ri Nemzeti Tanácson kívül mindvégig szoros kapcsolatot tartottak a soproni MEFESZ-szel, a hallgatók küldöttei több alkalommal vettek részt a nemzeti tanácsok ülésein. Október 26-án a tüntetők Csornán is ledön­tötték a szovjet emlékművet. A járási tanács tárgyalt a tüntetők Székely Sándor vezette küldöttségével, amely ismertette követelései­ket. Megállapodtak, hogy a közrend fenntartá­sa érdekében másnap délelőtt nemzeti bizott­ságot alakítanak. A határőrség Kesiár őrnagy vezetésével erőszak alkalmazása nélkül fenn­tartotta a rendet, és megkezdte a nemzetőrség szervezését. Másnap délelőtt küldöttség vett részt Győrött az ideiglenes nemzeti tanács ülé­sén, ismét Székely Sándor vezetésével. Vissza­tértük után kezdődött a nagygyűlés, amelyen részt vettek a határőrség, a párt és a tanácsok képviselői. 107 Székely Sándor bejelentette, hogy a Győri Nemzeti Tanács utasítására nem­zeti tanácsot kell alakítani a közrend fenntar­tása érdekében. Őt választották a testület elnö­kévé. A nemzeti tanács felállította a nemzetőr­séget, amely mindvégig együttműködött a ha­tárőrségen alakult katonatanáccsal, a parancs­nok a mindenkori ügyeletes tiszt volt. A rend­őröket felülvizsgálták, és akiket alkalmasnak tartottak, beosztották szolgálatra. A pártfunk­cionáriusokat a határőrség laktanyájában vet­ték védőőrizetbe. A járási tanács ellenőrzésére ötfős bizottságot választottak, ennek vezetésé­re visszahívták Keszthelyről a község Csorná­ról kitiltott volt főjegyzőjét, Czinder Györ­gyöt. November 3-án nyílt meghallgatást tar-

Next

/
Thumbnails
Contents