Szakolczai Attila: 1956. Forradalom és Szabadságharc Győr-Sopron megyében. (Győr, 2006.

Az első napok

cára, 58 amikor megérkezett az erősítés, Sulyok Ernő rendőr százados vezetésével egy teherau­tónyi fegyveres (rendőrök és államvédelmi­sek), akik már útközben is sorozatokat enged­tek a levegőbe (vélhetően velük találkozott a tüntetők Török István vezette csoportja, út­ban a főosztály épülete felé). A rendőrök bevo­nultak a börtönbe, de a kocsijukon hagytak egy géppuskát, valamint lőszert és kézigráná­tokat. Megérkezésükkel abbamaradt a foglyok szabadon engedése. A tömeg egyre hangosabb lett, többen a vasútállomási építkezésről szer­zett téglákkal, kövekkel hajigálták az épületet. Egy fiatal lány, Máté Mária felmászott a gép­kocsira, leadta a géppuskát, és kezdte leado­gatni a kézigránátokat és a lőszert, amikor az épületből lelőtték. A tüntetők szétfutottak, de szinte azonnal vissza is tértek, és ostrom alá vették a börtönt. Szabályos harc bontakozott ki, a felkelők már nemcsak téglával, hanem a gépkocsiról megszerzett fegyverekkel is tá­madták az épületet. A lövöldözésben két újabb fiatal esett el (Szabó Béla és Halász Ödön), de a védők között is volt sebesült. Miként Buda­pesten, a tüntetők itt is lőtávolságon belül fi­gyelték a küzdelmet. Földes Gábort a színházban értesítette Szilasi István a börtön előtt történtekről, és kérte őt, hogy igyekezzen lecsillapítani a helyzetet, mielőtt végzetes dolgok történné­nek. Hivatkozott arra, hogy Földes pártbi­zottság előtt tartott beszéde mennyire jóté­kony hatást gyakorolt a közhangulatra. Föl­des azonnal a pártbizottságra sietett, de nem engedték be, telefonon sem voltak hajlandók beszélni vele. A pártház elé ekkorra már is­mét nagyszámú tüntető gyűlt, a vérengzés fe­lelőseinek kiadását, megbüntetését követelve. Földes a börtönhöz sietett, ahol éppen szüne­telt a harc. Fegyvertelenül, feltartott kézzel a kapuhoz ment, mire beengedték. A parancs­nokkal sikerült megegyeznie: a fegyveresek bántatlanul elhagyhatják az épületet, mentő viszi kórházba az összecsapásban megsebesült fegyőrt, ugyanakkor minden elítélt elhagy­hatja a börtönt. Földes közbenjárására tíz-ti­zenöt fő nyerte vissza a szabadságát, többsé­gük határsértésért volt őrizetben. A foglyok kiszabadítása után a felkelők visszatértek a pártbizottság elé, ahol már tí­zezres tömeg tüntetett. A börtönnél történte­ken felháborodott és felbátorodott emberek közül többen kővel dobálták az épületet, egy vagy két kézigránátot is ráhajítottak. A védők ugyancsak gránátokkal, valamint géppisz­tolytűzzel válaszoltak, de egyes visszaemléke­zők szerint a közeli gimnázium felől is lőttek a felkelőkre. A tüzelésnek itt halálos áldozata nem, csak sebesültje volt, a főosztály előtti tüntetés vezetője, Török István a lábán sérült meg. A tömeg szétfutott, de a Vörös Csillag Szálló előtti téren nagyobb csoport maradt együtt. Ekkor már megjelent az első forradal-

Next

/
Thumbnails
Contents