Szakolczai Attila: 1956. Forradalom és Szabadságharc Győr-Sopron megyében. (Győr, 2006.
Az első napok
mi röplap is, Vörös Jenő aláírásával. A tüntetés feloszlatására Krecz Géza teherautón küldött ki tiszteket, azzal az utasítással, hogy fegyverhasználat nélkül beszéljék rá az embereket a békés hazamenetelre; akciójuk azonban eredménytelen maradt. 59 A tüntetők eredményként könyvelték el, hogy elmentek a pártházat védő magyar rohamlövegek. Ezeket valójában nem az ő követelésükre, hanem Moór ezredes utasítására vonták vissza, aki elöljáróitól azt a parancsot kapta, hogy a honvédség elsősorban a katonai objektumokat biztosítsa, másfelől Moór arról is értesült, hogy a katonák fraternizálni kezdtek a tüntetőkkel. 60 Hortobágyi tiltakozott a katonák visszavonása ellen, de a pápai hadosztályparancsnok hajthatatlan maradt, vállalva az éles szócsatát a megyei első titkárral. (A pártbizottság és a katonai vezetés kezdeti összhangja már korábban megbomlott, amikor a megyei hadkiegészítő parancsnokság jelzését a készülő tüntetésről a városi pártbizottság első titkára úgy értette, hogy a katonák is csatlakozni akarnak a demonstrációhoz. 61 ) Moór annak ellenére sem engedélyezte, hogy a katonák fegyveresen vegyenek részt a rend helyreállításában, hogy Krecz őrnagy telefonon jelentette neki a börtön előtt történteket, ugyanakkor azonban katonai erősítést indított Győrbe. A magyar katonák visszavonását az is indokolta, hogy október 25-ére felbomlott a fegyelem a tisztikarban is. A Győr járási hadkiegészítő parancsnokság két tisztje ezen a napon Kossuth-címert tűzött sapkájára a vörös csillag helyére, és azt a parancsnok utasítására sem voltak hajlandók levenni. 62 Este nyolc óra körül a megyei első titkár kérésére szovjet harckocsik jelentek meg a belvárosban, részben hogy az ott lakó szovjetek kimenekítését biztosítsák, részben hogy - Krecz őrnaggyal és Moór ezredessel egyetértésben - a város védelmét segítsék. A tömeg ellenségesen fogadta a szovjet katonákat, leköpdösték, szidalmazták őket. Egyes felkelő csoportok a szovjetek megtámadását tervezték, ehhez a Rákóczi laktanyából kértek fegyvereket, Krecz őrnagy azonban elutasította őket. 63 Összecsapásra végül Győrött nem került sor, de az utcát csak október 26-án, a hajnali órákban hagyták el a tüntetők. Ekkor már a pártbizottság is kiürült: a vezetők a megyei tanács jobban védhető épületébe helyezték át főhadiszállásukat, az előrelátóbbak pedig már ekkor csomagoltak: a Budapestről Kádár üzenetét megtelefonáló Pális Pálnak Zalai Emil azt válaszolta, hogy őt nem érdekli, mit üzen Kádár, ő csomagol és indul Pozsonyba. 64
