Szakolczai Attila: 1956. Forradalom és Szabadságharc Győr-Sopron megyében. (Győr, 2006.

Az első napok

AZ ELSŐ NAPOK A pártbizottságtól kapott vezérelvek szerint a DISZ megyei bizottsága október 23-a kora délutánjára - szinte egyidejűleg a budapesti tüntetés kezdetével - Kéri József megyei ügyész irodájába hívta össze a Győri Petőfi Kör első, alakuló jellegű ülését, amelyen a szervezet vezetőin, a helyi írócsoport több tagján és Kérin kívül ott volt Földes Gábor is. A fővárosból érkező hírek hatására természetesen nem a helyi értelmiségi vitakör megalakítása volt az ülés elsőrangú témája. Egyetértettek abban, hogy azonnali változásokra van szükség a párt és az ország vezetésében. A Szabad Ifjúságban megjelent követelések alapján szerkesztették meg a kör megalakulásáról szóló dokumentumot, melynek szövegét elküldték a megyei hírlapnak, valamint a DISZ központjának. Október 28-ára tervezték a kör nyilvános alakuló ülését, az előkészületi munkákkal megbízottak között volt Kéri József is. A Győri Petőfi Kör azonban nem tudta azt a szerepet betölteni, amelyet a budapesti. Későn, ténylegesen már a forradalom kitörése, sőt annak helyi győzelme után alakult meg (október 28-án este). Alapító tagjai közül ugyan többen ott voltak a győri forradalom vezérkarában (Földes Gábor és Kéri József), de maga a kör nem játszott szerepet, legföljebb a részben belőle kinövő Sajtó- és Tájékoztatási Iroda (a továbbiakban Sajtóiroda). A fővárosi eseményekre gyorsabban reagált a helyi hatalom, mint a reformerek. A belügyminiszter tiltó rendelkezését követve Győrött már október 23-án délután általános gyülekezési tilalmat léptettek életbe, nem engedélyezték a vasútállomás építkezésén dolgozók korábban meghirdetett szakszervezeti ülésének megtartását sem.

33 Éjszaka értekezletet tartott az MDP megyei bizottsága, amelyre meghívták a fegyveres testületek parancsnokait, a határőrséget a győri határőrkerület parancsnoka, Fekszi László alezredes, a honvédséget Krecz Géza őrnagy helyőrségparancsnok, a rendőrséget a BM megyei főosztályának vezetője, Márfi István őrnagy képviselte. Miután Hortobágyi János megyei első titkár tájékoztatást adott a fővárosban történtekről, kidolgozták a város védelmi tervét. A honvédség feladata volt az utak lezárása, a pártbizottság, valamint a fontosabb középületek külső védelme. A pártház belső védelmével a határőrséget bízták meg. Erősítésként a következő napokban berendelték és felfegyverezték az üzemekben dolgozó megbízható párttagokat, funkcionáriusokat, a hajtóműgyárból például mintegy húsz főt,

34 de vittek ki fegyvereket a gyárakba is az ottani őrségek megerősítésére.

35 Éjszakától készenléti szolgálat volt a pártbizottságon, de állandó ügyeletet tartottak a megyei és a városi tanácson is, ahonnan ugyancsak küldtek megbízható kádereket a pártbizottság védelmére. Felfegyverezték a BM megyei főosztályának állományát, október 24-én hajnalban rendelték el a készültséget, és szervezték meg az épület fegyveres védelmét. A főosztály helyzetét nehezítette, hogy Márfi őrnagyot csak október 15-én nevezték ki annak élére, így nem rendelkezett megfelelő helyismerettel. A pápai hadosztály-parancsnokságtól érkezett utasításra a honvédségnél is elrendelték a riadót, és noha erre vonatkozó dokumentumot eddig nem tárt fel a kutatás, a későbbi események ismeretében valószínű, hogy a védelmi élőké-