Szakolczai Attila: 1956. Forradalom és Szabadságharc Győr-Sopron megyében. (Győr, 2006.

Az első napok

szülétekbe bevonták a helyi szovjet parancsnokságot, amely saját csatornáin keresztül is értesült a fővárosi és országos eseményekről.

36 Hasonló védelmi előkészületek történtek a megye többi városában, azzal a különbséggel, hogy másutt általában nem a honvédség, hanem az annál jóval nagyobb erőt képviselő határőrség adta a védelem gerincét. Sopronban október 23-án délután már tüntetésre is sor került. Miután a rádió bemondta, hogy a belügyminiszter feloldotta a gyülekezési tilalmat, a város vezetősége engedélyezte a diákoknak a lengyelországi változásokkal szolidaritást vállaló néma tüntetést. Katona Sándor százados, a városi rendőrség vezetője a BM megyei főosztályától kért utasítást, ahonnan Éliás Ferenc őrnagy, a főosztályvezető rendőri helyettese azt válaszolta: intézkedjen a szükségnek megfelelően a maga belátása szerint.

37 A rendőrök nem léptek fel a tüntetőkkel szemben, a demonstráció után a diákok többsége fegyelmezetten visszatért a diákszállókba, ott hallgatták meg Gerő Ernő rádióbeszédét, amely Sopronban is felizzította a hangulatot. A diákok lecsillapítása érdekében a MEFESZ vezetői a Dimitrov téri kollégiumba hívták a városban éppen a diákmozgalomról, valamint a budapesti eseményekről tárgyaló Hortobágyi Jánost és vele Szabadszki Károly KV-tagot. Feltehetően Hortobágyi hozzájárulásával vette át aznap este a MEFESZ a kollégiumok portaszolgálatát, és állított fel telefonügyeletet.

38 A Hortobágyitól kapott tájékoztatás után hajnali három órára kibővített megbeszélésre hívták a pártbizottságra az alapszervezetek és a rendvédelmi szervek vezetőit, köztük Katona Sándor rendőr századost és a határőrség soproni parancsnokát, Farkas Antal századost. Zárai Károly városi első titkár adott tájékoztatást a Budapesten történtekről, és megbeszélték a legszükségesebb teendőket.

39 A nap folyamán Tihanyi Lajos államvédelmi százados, a megyei államvédelem parancsnoka személyesen ellenőrizte a soproni védelmi előkészületeket, és szigorú összetartásra szólította fel a soproni osztályt.

40 Miközben a hatalom egy esetleges győri megmozdulás fegyveres leverésére készült, október 23-án este a beledi cementgyár kultúrtermében Szigethy Attila a népfront által szervezett értelmiségi vitaesten vett részt. Előadásában - és részben kérdésekre, hozzászólásokra válaszolva - elsősorban gazdasági, azon belül is főként a mezőgazdasági, a parasztságot érintő problémákról beszélt (békekölcsön, beszolgáltatás), nem ment túl Nagy Imre 1953-as programján. A hangulat azt követően lett izzóbb, hogy megérkeztek a soproni egyetemisták küldöttei, akik felolvasták a soproni MEFESZ határozatát, majd a helyi párttitkár javaslatára este nyolc órakor közösen meghallgatták Gerő rádióbeszédét.

41 A beszéd olyannyira felkorbácsolta a szenvedélyeket, hogy Szigethynek arra kellett kérnie bebekiabáló közönségét, hogy ne az ő számlájára bírálják a rendszert, ne hozzák fölöslegesen nehéz helyzetbe. A rebellis hangulat elleni tiltakozásképpen a helyi funkcionáriusok egymás után hagyták el a termet.

42 Október 23-a budapesti eseményeiben - jelen ismereteink szerint - a majdan Győrött is jelentősebb szerepet játszók közül egyedül Menyhárt Miklós, a hajtóműgyár munkástanácsának leendő elnöke vett részt. Menyhárt, aki munkája mellett a gépipari technikumban tanult, október 22-23-án iskolájával tanulmányi kirándulás keretében gyárlátogatáson volt Budapesten. Részt vett a tüntetésen, jelen volt a Bem-szobornál és a Parlament előtt is, ám