Szakolczai Attila: 1956. Forradalom és Szabadságharc Győr-Sopron megyében. (Győr, 2006.

Előzmények

diákok küldöttségét a másnapra Veszprémbe összehívott nagygyűlésre, ahova végül a delegáltakon kívül mintegy ötvenen utaztak el, jelentős mértékben radikalizálva az ottani gyűlést. Az ülésről másnapi számában beszámolt a megyei lap, amely október 24-én a pontokat is megjelentette. (Ezt megelőzően egyedül a Koszorúzás a Szovjet Hősi Emlékműnél debreceni egyetemistáknak sikerült a hivatalos lapban teljes terjedelemben közreadni követeléseiket.) Az október 22-i soproni diákparlamenttel egy időben gyűlést tartottak a soproni hadkiegészítő parancsnokságon is, amelyre meghívták az üzemek képviselőit. Ezen ismertették és megvitatták a szegedi követeléseket, a diákmozgalom radikalizálódása így sokak számára ismertté vált a városban.

30 Katona Sándor százados, a soproni rendőrség vezetője már október 22-én összetartást rendelt el a készülő diákparlament hírére, és utasította az állományt, hogy sűrűn járőrözzenek az egyetemisták által lakott vagy gyakrabban látogatott területeken. A diákparlament idejére ügyeletet állítottak fel a kapitányságon, és tájékozódó járőröket küldtek ki a SOTEX kultúrházhoz, akik a gyűlés végeztével már kész röplapokkal tértek vissza a kapitányságra.

31 Október 22-én a Budapestről, Szegedről és Veszprémből érkező hírek hatására Mosonmagyaróváron is elhatározták a Mezőgazdasági Akadémia hallgatói, hogy másnap nagygyűlést tartanak, amelyre tanáraikat is meghívták. Összeállították követeléseiket, és a DISZ-ből kilépve megalakították saját MEFESZ-szervezetüket, amelynek élére Sipos Imre hallgatót választották. A diákgyűléssel egy időben értelmiségi ankétot tartottak a városban, amelyen részt vettek a helyi párt- és tanácsi vezetők. A gyűlés elsősorban az MDP értelmiségi határozatát tárgyalta, a felszólalók részletezték az értelmiséget korábban ért sérelmeket, és reményüket fejezték ki, hogy hasonló hibák a jövőben nem fognak előfordulni.

32