Szakolczai Attila: 1956. Forradalom és Szabadságharc Győr-Sopron megyében. (Győr, 2006.
Előzmények
tatásnak, amelyről interpellálni készül az országgyűlés őszi ülésszakán. (Egy párthatározat nyár végén adta meg ismét a képviselőknek az interpellálási jogot.) A nyilvánosság erejére hivatkozva nyugtatta az egybegyűlteket: nem fél attól, hogy kijelentéseinek következményei lennének. Néhány nap múlva a parlamenti képviselők megyei csoportjának ülésén is viszszatért a begyűjtési rendszer, valamint a „sok helyen embertelenül és igazságtalanul végrehajtott" tagosítások bírálatára. 26 A mind nagyobb nyilvánosságot kapó viták természetesen nem voltak hatás nélkül a fegyveres testületek tisztjeire sem. Elsősorban a katonatisztek közül mind többen váltak szerte a megyében a reformok híveivé és szorgalmazóivá. A laktanyákban, hadkiegészítő parancsnokságokon folyó viták a hétről hétre megtartott ünnepélyes temetések és a bejelentett létszámleépítés nyomán általánossá váló egzisztenciális fenyegetettség miatt egyre élesebbekké váltak. 27 Miközben a megye országgyűlési képviselői azon osztozkodtak, hogy ki milyen kérdésben interpelláljon az országgyűlés őszi ülésszakán, a soproni egyetemi és főiskolai karokat elérte az országos diákmozgalom, sajátos módon az Oktatási Minisztérium közvetítésével, ahol október 19-én országos értekezletet tartott a miniszter. Kónya Albert annak érdekében, hogy a MEFESZ megalakításával veszélyes pontra érkezett diákmozgalmat megfékezze, bejelentette, hogy teljesítik a diákok néhány főbb, oktatási jellegű követelését. A megbeszélésen a soproni karok képviseletében az Erdőmérnöki Főiskola igazgatója, Roller Kálmán vett részt, aki hazatérve először a főiskola szűkebb vezetőségének, majd a diákoknak is beszámolt arról, hogy a jövőben megszűnik az óralátogatások kötelező ellenőrzése, fakultatív lesz az orosz nyelvi órák látogatása a fordítani tudók számára, csökkenni fog a marxizmus-leninizmus órák száma, és változások várhatók a honvédelmi oktatásban. 28 Az igazgatótól kapott tájékoztatás is szerepet játszott abban, hogy az erdészhallgatók másnap már össze is állítottak egy követelési listát, és október 22-ére diákparlamentet hívtak össze, amelyre meghívták a főiskola, valamint a város vezetőit, a honvédség parancsnokait és az üzemek dolgozóit. Október 22-én 18 órára megtelt a SOTEX kultúrház (itt alakítják meg később a városi nemzeti tanácsot is). A gyűlésen részt vett két szegedi joghallgató és egy budapesti egyetemista is. A város, sőt a megye pártvezetőinek jelenlétében nemcsak a résztvevőknek előre kiosztott követelésekről vitatkoztak, hanem elhatározták a soproni karok kilépését a DISZ-ből, egyben saját MEFESZ-szervezetük megalakítását (elnöke Bujdosó Alpár erdészhallgató lett). Természetesen kiálltak a soproni karok egy egyetemmé történő összevonása mellett. Követelték a Varsói Szerződésből való kilépést, valamint Erdély hovatartozásának felülvizsgálatát. 29 A szervezők sürgetésére felszólalt az egyetem párttitkára, a diákok azonban nem akarták meghallgatni, kifütyülték, belefojtották a szót. Az erdészek összeállította program mellett felolvasták a telefonon bediktált budapesti (műegyetemi), valamint a veszprémi egyetemen elfogadott pontokat is. A hosszú vita után elfogadott követeléseket amelyekben külön csoportot képeztek az országos, a helyi, valamint a speciálisan a diákságot érintő pontok - a városi tanács engedélyével sokszorosították, és kezdték terjeszteni előbb a városban, majd a környező, sőt távolabbi falvakban, és küldöttség vitte fel a kormányhoz. Még 22-én este megválasztották a
