Szakolczai Attila: 1956. Forradalom és Szabadságharc Győr-Sopron megyében. (Győr, 2006.

Előzmények

len társadalmi szervezetek alakításának lehetősége, az Alkotmányban biztosított jogok tényleges érvényesítése, tiltakozás a jogsérelmek ellen. Nem véletlen, hogy az 1958-ban kiadott győri fehér könyv az „ellenforradalom nyitányának" nevezte az estet.

23 Október 16-án délután - alig valamivel Háy Gyula estjének kezdete előtt - kibővített ülést tartott a megyei pártbizottság, amelyen nem várt támogatást kaptak a törvényesség helyreállításáért küzdők. A megyei bíróság elnöke, Gyepes István nyilvános önbírálatot gyakorolt, elismerve, hogy hoztak törvénytelen ítéleteket, miközben nem vontak felelősségre olyanokat, akik megérdemelték volna. Gyepes kijelentette: „nem vagyunk hajlandók fejünket visszahajtani abba a járomba, amelyben az utóbbi időkben vergődtünk".

24 Az ülésen meghívottként jelen lévő reformpárti színész-rendező, Földes Gábor felszólalásában érintette a párton belüli ellenzék minden lényeges követelését: Nagy Imre visszavételét a pártba, a meghurcolt írók igazának elismerését, a Rajk-ügy teljes tisztázását, a kompromittált vezetők leváltását, azt, hogy a tagság szabadon megvitathassa a fontosabb politikai kérdéseket. Bírálta az események után kullogó Központi Vezetőséget és a párt központi lapját, a Szabad Népet. Kritikáját egy héttel a forradalom előtt is olyan élesnek találták a pártvezetők, hogy azzal vádolták: nem a hibák kijavításáért küzd, hanem rágalmazza, támadja a pártot. Zalai Emil, a megyei pártbizottság agitációs és propaganda osztályának keményvonalas vezetője is támogatta az elképzelést, hogy a városban is alakuljon értelmiség vitakör, mivel annak megalakítása megakadályozhatatlannak látszott, a támogatás esetében pedig volt remény arra, hogy a kört sikerül befolyásuk alá vonni, a vitákat mederben tartani. Földes és Lendvai a pártvezetés elképzelésével szemben, amely József Attilát akarta a kör névadójának, ragaszkodott a Győri Petőfi Kör elnevezéshez, azt az őszinte, reformer szellemiséget kívánva életre hívni Győrött, amely a fővárosban visszahódította Petőfi zászlaját a valóban az emberi szabadságért küzdőknek. A vita valójában arról folyt, hogy a megalakítandó szervezet a reformkövetelések győri élharcosa legyen, vagy a feszültség levezetésének a helyi pártvezetés által kontrollált eszköze. Szigethy is a Győri Petőfi Kör elnevezés mellett szólalt fel, szorgalmazva, hogy a kör adjon hangot a nemzeti kérdéseknek, megszólalási lehetőséget az egészséges hazafiságnak, majd az ülésről Fertődre sietett, ahol képviselői fogadóórát tartott három faluból érkező, majdnem ezerfős hallgatóság számára.

25 Kérdésekre válaszolva elmondta, hogy nem látja szükségét sem a békekölcsönnek, amit a nép becsapásának nevezett, sem pedig a beszolgál-