Szakolczai Attila: 1956. Forradalom és Szabadságharc Győr-Sopron megyében. (Győr, 2006.

Előzmények

letesen beszámolt a lap, közölve az elhangzott önostorozó beszédeket, majd Bertalan Lajos publicisztikáját, amely kimondta: az áldozatok rehabilitálása mellett felelősségre kell vonni azokat, akik felelősek a törvénytelenségek elkövetéséért.

15 A temetésen részt vett Kéri József, aki a Györffy-kollégium nevében helyezett el koszorút a ravatalon. Ezt követően felgyorsultak az események. Október 9-én Jóború Magda oktatási miniszterhelyettes részvételével tartottak értelmiségi ankétot a megyei könyvtár olvasótermében, amely azonban kicsinek bizonyult, sokan a folyosón rekedtek. A vita nem sokkal éjfél előtt fejeződött be. Jóború megnyitó beszéde ellehetetlenítette a győri keményvonalasokat: azokat a reformpárti intézményeket dicsérte, amelyeket ők még napokkal korábban is támadtak (Petőfi Kör, Irodalmi Újság), Kína és Jugoszlávia példáját idézve hangsúlyozta, hogy a nemzeti sajátosságokat figyelembe kell venni a szocializmus építése során.

16 Jóború után a megyei bíróság elnöke, a forradalmat követő megtorlás egyik kulcsszereplője, Gyepes István tartott önkritikus felszólalást a Központi Vezetőség értelmiségi határozata mellett. Kéri József és Szigethy Attila, a megyei ellenzék két vezéralakja a pártba még vissza sem vett Nagy Imre teljes rehabilitációját sürgette, Szigethy kiemelte, hogy ez az egész ország kívánsága.

17 O figyelmeztetett arra is, hogy a hibáknak nemcsak személyi felelősei vannak, hanem korrekcióra szorul a hibák elkövetését lehetővé tevő jogrend, vagyis maga a rendszer is. Bírálta „törvénytelen törvényeinket", javasolta, hogy „el kell törölni a nép érdekei ellen hozott rendeleteket". Az ankéton a soproniak szót emeltek egyetemük megtartása érdekében. Az addig szigorúan kézben tartott megyei lap egyre bátrabb írásokban számolt be az újat ígérő országos és győri eseményekről. Tájékoztattak arról, hogy az új akarása nemcsak az értelmiségre jellemző: a hajtóműgyári pártalapszervezet napirendre tűzte a korábban kizárt párttagok ügyének felülvizsgálatát, a vagongyárban a Nagy Imre-kérdés megoldását, a hibák felelőseinek megnevezését és megbüntetését sürgették.

18 A lap az ötvenes évek rágalomhadjáratait idéző tónusban számolt be Farkas Mihály október 12-i őrizetbe vételéről: „letartóztatták Farkas Mihályt, törvények felrúgóját, ártatlanok kivégzőjét, embermilliók félrevezetőjét."

19 A forradalmat megelőző napok legjelentősebb eseménye Győrött Háy Gyula írói estje volt, amelyet három lapszámban is beharango-