Szakolczai Attila: 1956. Forradalom és Szabadságharc Győr-Sopron megyében. (Győr, 2006.
A forradalom bukása Győr-Sopron megyében
A KARHATALOM tiltakozik a kormánynál. Kéri József megyei ügyész nem írta alá az őrizetbe vételt elrendelő határozatot. Minden hiába. Fekete Józsefet inkább Budapestre szállították, nehogy kikerüljön a börtönből. Nyilvánvalóan nem Fekete József személye volt ilyen fontos. Azért esett rá a választás, mert az ő letartóztatása tűnt a legalkalmasabb eszköznek a vagongyári munkástanács, azon keresztül a győri forradalom ellenállásának megtörésére. Egy hónapja nem került győri forradalmi vezető letartóztatásba (Székely Sándort, a csornai forradalom vezetőjét ugyan őrizetbe vették december 7-én, de neki nem volt szoros, személyes kapcsolata a győriekkel), meg kellett mutatni, hogy a megyei ügyész, a megyei rendőrkapitány helyettese, a honvéd karhatalom parancsnoka, valamint a megyei és a városi tanács végrehajtó bizottsága támogatását maguk mögött tudva sem olyan sérthetetlenek, mint gondolták. Meg kellett mutatni, hogy van már egy tőlük független, náluk erősebb, új hatalmi centrum a megyében. És meg kellett mutatni a felsőbb szerveknek, hogy a nyugati végeken is kemény kézzel látott munkához az addig eredménytelensége miatt sokat bírált intézőbizottság. Azért esett Feketére a választás, mert elég fontos vezetője volt a munkástanácsnak ahhoz, hogy elhurcolásának súlya legyen, ugyanakkor nem volt olyan fontos és népszerű, mint például Vadas József, akihez még sokáig nem mertek nyúlni. Fekete nem munkás volt, hanem a minőség-ellenőrzési osztály helyettes vezetője, így arra számítottak, hogy beosztása és magas fizetése miatt könnyebb lesz ellene hangulatot kelteni. Lehetett ellene hangulatot kelteni, hiszen Szigethyék lapja, a Hazánk számolt be arról, milyen „fasiszta módszereket" alkalmazott a vagongyári rendészet, amelyet a munkástanács részéről Fekete felügyelt. 338 És talán azért is, mert Feketétől származott a javaslat, hogy az államvédelem tisztjeit úgy vonják igazoló eljárás alá, mint 1945-ben a csendőröket. Fekete lefogásával nagyon gyorsan akartak elrettentő példát statuálni, ezért felmerült, hogy statáriális bíróság elé állítják, de nem állt meg vele szemben a fegyverrejtegetés vádja. Ekkor, egy véletlen névcsere alapján felvetődött, hogy része volt a mosonmagyaróvári népítéletekben. Napokon át vallatták a lincselésről, de arról nem tudott mit mondani, október 26-27-én nem is járt a városban. így a gyors példastatuálás elmaradt, Fekete József hónapokat töltött börtönben, mire összeállt ellene a vádirat. 339
