Katona Csaba: „… kacérkodni fogok vele” - Slachta Etelka soproni úrileány naplója 1840 március-december. 2 kötet. (Győr, 2005)

A napló szövege

Érzésem oly gyöngéd iránta, hogy én ezt nem akarnám a körülállók gú­nyainak kitenni, s aztán remegek egyre, olyast hallani, mi számomra semmiképp sem kívánatos! 24-én. Délelőtt misében, délután Laitneménál, ki nem volt honn s az arénában, mely igen csinos. Budayék s tante Claire volt velünk, a Kézművesek lakomáját adták, melyben igen jelesen adá Kluck-ot Raenz ; egy Siegmann demoiselle, valami harfinista-féle lépett igen ordinaire280 281 282 fel mint korcsmárosné leánya. Ezután egy Luftman asszony; rendkívüli erejű s bámulatos Ügyességű, gyönyörű szép asszony s atléta mutatá remekségét. Nekem nem tetszett. Az ilyfélét nem kedvelem, mivel már a férfiú erejét is túlfeszíti, hát még nőtől! Közte férje igen finom, nem kevésbé ügyességet kívánó időtöltéssel mulattata. O egy tálca félig borral telt poharakat orra hegyére helyezvén, avval egy széken áthágott, ennek alája csúszott, ki egy pokrócra, abroncsokat hajtott lábán le, fején fel, s ismét még egyre az equilibre-t283 megtartotta, állott ismét fel. A főherceg közel hozzánk ült s mindig felénk kacsingatott; a szabad közöket használ­va, hozzánk állott. Whyss s Wemhardt igen aimable-ok voltak. 18 tiszt volt kinn, köztük Rudi s az új hadnagy, gróf Schembeck Ádám is. Rudi nálunk volt, s hallván hollétünket, kijött. Párszor szólott ő is hozzá hátul­ról, de én, résztvevőn ugyan, de röviden válaszlék; részint, hogy a plety­kákat kerüljem, részint, mivel valamennyiszer284 a főherceg előttem állott, s így gorombaság lett volna vele nem, de mással hátul beszélgetni. Haza ő és Heino285 kísértek; három leányok befogóztunk, én közepébe, hogy így is kerüljem a pletykákat, hisz úgyis eleget szólhattam vele. Némi észrevé­teleimet gúnyirata felett elmondám; sokat nevettünk. Mondám, minekután felkísért, míg a lámpást meggyújtám, ha kívánja, hogy az utóiratnak higy­­gyek, hagyja a költeményt kezemben, mert, mondám, minekután azt olvasám, ismerem tartalmát, miért akar az örömtől megfosztani, azt gyak­ran átolvashatni? Anyám másik szobában volt, Mari kinn. Bizonyítá, szí­vesen adja nekem — s az éppen kilépő Marira célzott. Megnyugtatám — secretaire-m egyik rejtett fiókjában tartom. „Oh” — mondá — „Egy secretaire fiók sem tud eléggé rejteni — ha ön naplójánál tartaná.” Végre meghagyá azon bizonyításom mellett, hogy mostantól sem Mari, se más 280 Raenz, Sopronban játszó színész. 281 Kisasszony (francia). 282 Közönségesen (francia). 283 Egyensúlyban lévőt (francia). 284 Ti. mindig. 285 A napló szövegéből nem derül ki, hogy ki viseli a Heino becenevet. 43

Next

/
Thumbnails
Contents