Katona Csaba: „… kacérkodni fogok vele” - Slachta Etelka soproni úrileány naplója 1840 március-december. 2 kötet. (Győr, 2005)

A napló szövege

észrevehető. Kisuhantam mellette, anélkül hogy észrevett volna, s szokott helyemre ülék, Figyelmetlensége feltűnt anyámnak, s az engem szorosan vizsgálva mondá: „Igen, de hogyan tetszenek önök nékem? Hát itt volt ön már? Hisz ön nem is köszönté leányom?” Állítám, hogy még míg benn valék, némán köszöntöttük egymást. Megnyugodni látszék. Midőn Rudi távozott, én játszám a megbántottat. Mondám anyámnak, mily rémítő zavarba hozott, mert hogyan üdvözöljem másképp, mint könnyű főhajtással? Hisz rendkívüli örömet csak nem fejezhetek ki, miért csaljam őt meg s színleljek érzést, melynek még árnya sem honol keblemben? Könnyű főhajtás és semmi egyéb! Ezen büszke svádámon egészen megnyugodott, s még menté magát. Azonban mit érzék én, ki nem fejezhetem! Egy emberért, kit nem szeretünk, annyi kínt, annyi zavart, annyi kétséget s félelmet kiállni — hallatlan! Valóban, ha egy szikrája az érdeknek lakta volna szívem, az bizonnyal ma kialszik! Jéggé dermedt keblem s a visszataszításnak, az undornak, a bosszúnak egy nem váltá ezt fel. S oly ügyetlen lenni! Ismét hallatlan! De én oly nemét a hidegségnek, a visszarezzenésnek érzem, mely bizonnyal soha nem múland. Elhiszem, ha valakit szeretünk, hogy mindezt szívesen tűrjük, de ha valaki közönyös előttünk, ennyit szenvedni, mintegy bosszút, haragot szül az ellen, kiért mindezt szenvedtük, s egy kifej ezhetetlen érzése az elidegenülésnek foglal annyira helyet keblünkben, hogy minden mást kiűz. Remegek még egész testemen. Valóban őrangyalom volt velem, s én istenemnek nem tudok eléggé hálát adni!

8-án. Délelőtt már jött a tegnap érkezett kedves Skolimowszky. A hetedik égben vagyunk. Azonban minden kéréseket állandóan taszítok vissza — az ajtó csukva marad! Hála az égnek, mely nékem azon eszmét súgá, kinn aludni, most hátrálhatom azon bűnt, melyet eddig elnyomni nem valék képes! Most akaratom tetté nemesbül, s amire szóval rá nem bírhatám, azon tettel erőszakoskodom.

15-én. Anyám névnapja, melyet igen egyszerűen tölténk. Mise, ebédre tante Claire, játékszín.

18- án. Gludováczék tegnap érkezvén, ma nálunk voltak.

19- én. Bécsben vagyunk. Miképp? Igen szerencsétlenül! Egy inas s egy lakatos jöttek velünk. Szép compagnié!704 Délben Gludováczékkal találkoztunk, kik hasonlólag ide szándékoznak.

704 Társaság, kompánia (francia).

135