Katona Csaba: „… kacérkodni fogok vele” - Slachta Etelka soproni úrileány naplója 1840 március-december. 2 kötet. (Győr, 2005)
A napló szövege
fekete haj, nagy fekete szem, finom orr, apró száj, gyöngy fogak, kis bajusz s lovagi bajszocska. Karcsú, középső termet s igen finom vonású arc. Skolimowszky s Lóri rajzait gyönyörüknek találá; a többiekben igen roo dificiéele volt. A franciában igen érezhető volt angol dialektusa, annyira, hogy csak utóbb hozzászokván, érthettem tökélyesen. Elmés, vidor szeszélyű, észteli egy ifjú. Pellegrini is jött most. Felségesen mulattam három chevalier-mmel. Utóbb a leányokkal fel s alá sétálgattam, Pellegrinitől kísérve. Ez igen víg volt, s egyre kért, magyarosítsak vagy németbe fordítsak egy francia phrase-t, melyet ő különös dialektusban ismételvén, fő mértékben nevettető volt. Ezalatt besötétedett. Anyám magához hívott most s Hengelmüller ült mellém. Művész egyesületről, a két év előtti bálokról, Remekházynéról stb. folyt a beszéd. Mulattam. Már egész sötét lévén, lementünk a szalonba. Anyám távozott. Mellém amaz angol s Neumann ültek. Oly bizodalmas, oly őszinte, oly könnyen ismerkedő ezen angol, hogy lehetetlen őt nem kedvelnünk. Sokat regélt szalonjaikról, mulatságaikról, báljaik s koncertjeikről, londoni s falusi életükről s vadászataikról. Mindenütt kitűnt a nagy rangú s vagyonú, művelődött lord. De semmi hidegség, átgondoltság, mindenütt buzgott fel életkedv s vidorság s a legőszintébb bizodalmasság. Anyám visszatérvén kompótot hordatott fel, s az angolka éppen albumát akarván mutatni, Anyám inte, mennénk szobánkba, hohy helyünket el ne veszítsük. Kellett távoznom, bár kedvetlenül, mert csak 9 volt az óra. Anyám lefeküdt, én csak ültem bosszúsan, mert a síró-rívó öt gyermek miatt álmot nem is lehete reményleni, ezekért fennhangon nem is lehetett szólani, s a hosszú asztal annyira telve vala kendők s kalapokkal, hogy tervem szerint az éjen át naplómat írni, semmiképp sem reményelhetém. Mogorván ültem az ajtó mellé, mert itt legalább kis szélvonat éleszthetett, mivel az nyitva maradt, hogy a kisdedek a sok kinyitás által fel ne költessenek. így múlt egy óra. Ekkor megállott a hajó és sokan kiszállottak. Alig csillapult a zaj, szemeim lankadtan becsukódtak, s szunnyadni kezdék. Azonban ismételve hallom félhangon: „Mademoiselle!”688 689 690 Kábulva tekintek a hang felé, s ó, egek, egy gyönyörű fekete sipka födte barna férfifejet, az enyém mellett szoros közelségben, pajkos mosollyal reám tekintve pillantok meg. Nagyon megijedvén, felugrék — s Mayr volt. mondá, hogy az éj világos lévén, haladni fogunk szüntelen, hogy így kabinját nem használván, kér, 688 Kényes, válogatós — ti. megoszlott a véleménye (francia). 689 Remekházy József (1803-???) felesége. 690 Kisasszony (francia). 129
