Katona Csaba: „… kacérkodni fogok vele” - Slachta Etelka soproni úrileány naplója 1840 március-december. 2 kötet. (Győr, 2005)
A napló szövege
/TO f. andre geben, ist, Was Verfgnügen giebt.” Szerencsémre felkeltünk s Mayr kisietett. Díványra henyélek most, s Neumann nem tudá eléggé magasztalni anyám előtt dialektusomat s ékesszólás módomat a franciában. De valóban, mintha az egész pünkösdi erő megszállott volna, úgy pergett nyelvem. Nemsokára kajütünkbe mentem. Cassianival csevegtem franciául, s ama szép reggeli leányka, Le Fébre marsall unokája éppen anyjától magyarul megtudván, hány az óra, én is magyarul kérdém. Mondá, menynyire meg van lepve ily folyó külföldi beszéd után magyar, pedig ily magyar hangot hallani. Kívánkoztam vele beszédbe ereszkedni, most meg volt törve az ösvény. Felmenvén, egymás mellé ültünk. Nem sokára melléje egy comtesse Sigray ült. Mint rokont mutatám magam néki be. Egy szerény leányka. Ezekhez még egy pozsonyi kisasszony járult, s mindig váltva velem beszélgetvén, mintegy istenítének. A kis városi leányok meg voltak lepetve nevelésem, toumure-om által. Mintegy akaratlanul elsőségre emelének maguk közt, s magasztalva függtek rajtam. Furcsa! Holott mily gyakran vagyok észrevétlen, az utolsó! Most állott mellém Mayr barátja, egy olasz, házas, hajókapitány. Zichy Alfréd, ki hajón volt, buzdítva azon lelkesedéstől, mellyel mostohaatyja, Széchenyink, jóakaratom iránt viseltetik. Sokat szólott vele felettem. Pellegrini, úgy látszik, maga író; igen sokat szólott az újabbi s ó-olasz literatúráról, zenéről, s így áttérve mindennemű tárgyakról. Persze mind franciául. Mayr is melléje állott most, s igen élénken folyt a beszélgetés. Utóbb Pellegrini kérde, ismereme a hajó gépelyzetét. Nememre megkínála, azt mutatni. Három társnémat magammal híván, lementünk a katlanokhoz. A tikkadó hőségből felsiettünk. Most a kormány mellé ültünk. Hengelmüller s még pár fiatal úr is körünkbe ült. Mayr előmbe, a kormányon két angol sakkozott. Felhúzám most Mayrt Lutzerrel, s hozzátevém, hogy Karátsonyi Guido szerencsét kívánt utunkhoz, mivel a hajó bizonyosan fenékre nem akad, a Duna Mayr könnyeitől, mivel a bájos dalnokő Schönstein68' báró jegyese, anynyira feldagadván. Mayr nevetett, s mondá, hogy bejárása van ugyan Lutzemél, azonban meg nem foghatja, miképp nyújthat ez annyi mondára alkalmat? Azonban Schönstein végett nem tud semmit; midőn utolszor Bécsben volt, Lutzer betegsége végett, ezt nem látá, de Schönsteinről nem hallott semmit. Albumaimnak estek most az urak, s ez alatt a mellettünk folyt parthie is végződött. Az egyik kemény, feszült inggallérú távozott, a másik előmbe, Mayr mellé ült. Egy kifejezhetetlen kedves arc, 20-21 év, 686 687 686 Ha boldogságban akarsz élni, akkor szeresd azt, ami Téged szeret (német). 687 Vélhetően Schönstein József báró, a magyar kancellária titkára, később tanácsosa. 128
