Andreas Grailich: Moson vármegye leírása (Győr, 2004)
Függelék: Településnevek magyar és német variációja, Grailich elnevezése, a magyar írás és megnevezése 1818-ban
A védőoltás igen szépen terjed, használatát már 1802-ben elkezdték. Moson vármegyében az első beoltott gyerek zurányi volt. Függelék Nagytudású Andreas Grailich úr megemlíti Kovachich Márton úrnak megküldött írásában Bél nagyon ritka, Notitia Comitatus Mosoniensis c. művét is, melyben Grailich sejtése szerint Zurányról is kell lennie régi jegyzeteknek. A művet pontosan megvizsgáltam a magyar országos könyvtárban Pesten, melyből itt a következő részt közlöm: „Zondorf loco resedit foecundo laetoque. Incolis profecto frequens est, et in iis vicis habendus, qui rusticanis operibus cumprimis pollent; prope ad Laitham rejicitur.”3 Egyébiránt eleget teszek kellemes kötelességemnek, és azokat a zurányi adatokat, melyek Grailich tartalomgazdag leírásában nem kerülnek elő, saját kéziratos, történeti és földrajzi művemből alkalmasint közreadom. A mű a következő címet viseli: Notitia historica et geographica Comitatus Mosoniensis elucubrata per Georgiám Gyurikovits, körülbelül 30 ív terjedelmű és 1804 óta gyűjtöttem össze.4 Mivel Zurány a tekintélyes magyaróvári uradalomhoz tartozik, olyan hatalmas főurak uralkodtak a helység felett, akik az említett uradalmat tulajdonukként bírták. A továbbiakban fentebbi művemből elsősorban és részletesen a II. főrész 1. szakaszát idézem. Mária Terézia királynő 1766-ban ajándékozta lányának, Mária Krisztina főhercegnőnek a magyaróvári uradalmat Ő királyi fenségével, Albert szász-tescheni herceggel április 8-i egybekelése alkalmából, hozomány gyanánt. 1798. június 24-én, örökös nélkül bekövetkezett halála után e tekintélyes uradalom ugyan élethossziglan Ő királyi fensége Albert herceg birtokában maradt; mégis 1799. május 17-18-19-én Ő királyi fenségét Károly ausztriai főherceget, mint Mária Krisztina főhercegnő végrendelete által megnevezett jövőbeli örököst és birtokost nagy pompával beiktatták. Zurány helység 133 házból áll és olyan tágas gabonaföldjei, rétjei és marhalegelői vannak, hogy egy fél telkes jobbágy 120 pozsonyi mérős szántót (60 hold) birtokol, 6-8 lovat, 8 igás ökröt, 6-8 tehenet, körülbelül 25 juhot és a házi szükségleteknek megfelelő számú sertést tart. A réteket kétszer kaszálják, és olyan sok szénát termelnek, hogy a termés egy részét, ami a házi szükségleten felül van, el szokták adni. Az uradalmi Lajta-malom, mely négy alulcsapó kerékkel működik, jövedelme3 Vö. Bél Mátyás: Az újabbkori Magyarország földrajzi-történelmi ismertetése. Moson vármegye. (ford és bev. tan. Mihály Ferenc). Moson-Magyaróvári Helytörténeti Füzetek IV. Mosonmagyaróvár, 1985. 105. o. 4 Gyurikovits hagyatékának Moson vármegyére vonatkozó része az OSZK Kézirattárában a 3804 I-V1II. föl. lat. Tom. 3. jelzet alatt található. Gyurikovits valamennyi magyarországi vármegyére vonatkozóan kiterjedt anyaggyűjtést végzett. A hagyaték rendezett, de önálló monográfia kezdeményeit nem találtam, csak legkülönbözőbb témájú és forrású anyagok tematikus gyűjteményét. 63
