Andreas Grailich: Moson vármegye leírása (Győr, 2004)

Függelék: Településnevek magyar és német variációja, Grailich elnevezése, a magyar írás és megnevezése 1818-ban

ző, mert a bérlő évente 1.200 pozsonyi mérő, részben búza, részben rozs haszonbért fizet. A helység közelében van egy uradalmi salétromfőzde, mely évente hozzávetőleg 100 mázsa salétromot termel. Az itt nagy mennyiségben vetett hajdina virágzása idején a lakosok méhkasaikat éjszaka ki szokták vinni az erdőből a hajdinaföldre. Hajdan három nemesi kúria (Curiae nobilitares) volt itt: 1) az uradalmi épületet 1713-ban építette Michael Gottfried von Wirth, idővel gróf Br einer és Pret- lau tábornok birtokolta. Mikor az uradalom kiváltotta, első része magtár, hátsó része először bőrgyár, majd 1782-ben posztógyár lett, végezetül hivatalnoklakást rendeztek be benne. 2) A Nunkovich kúria az Arany Szarvashoz címzett fogadóvá alakult át. 3) A harmadik tulajdonosa és lakója nemes Huszty János úr, Moson vármegye táblabírája. A katolikus templom, mely magas korról tanúskodik, a helységen kívül áll, és fal veszi körbe. Védőszentjei Péter és Pál apostolok. A Bethlen-féle zavargások során 1619-ben elvették a katolikusoktól, és egészen 1673-ig az evangélikusok birtokolták, majd ez évben újra a katolikusoké lett. Ettől kezdve Zurány evangélikus lakóinak Pozsonyban kellett tartaniuk istentiszteleteiket, 1783-ban saját imaházhoz jutottak. A katolikus templomon kívül a mezőváros közepén tornyos, ütőórás kápolna is van, melyet 1737-ben Michael Sömer, az akkori plébános épített, miként a következő felirat igazolja: hVIVs noVse CapeLIíe íVIt aVthor reVe- renDVs SoeMer. 1683-tól mostanáig Zuránynak 17 katolikus plébánosa volt. Fessler Ignácot, aki 1756. május 18-án született, Kis András, a kilencedik plébános keresztelte.

Pozsonyban, 1819 júliusában.

ns. Gyurikovits György

64