Andreas Grailich: Moson vármegye leírása (Győr, 2004)

Kísérlet Zurány mezőváros leírására

lésre oly kártékony üregi nyulakat, melyek rettenetes iramban sokasodtak, né­hány család kivételével, kiirtották. Az ízletes lajtai halakról, mint csukákról, pontyokról, harcsákról és különösen az ízük miatt oly kedvelt rákok végtelen seregéről már fentebb szóltunk. A méhészetet nagy szorgalommal és haszonnal űzik. Sajnos a legutóbbi, szo­katlanul hosszú tél miatt sok kas kipusztult, a méhek közössége erősen meggyen­gült. Most jó, ha 200 kas van, noha több mint 500-at teleltettek át. Az idei nyár újra a magasba emelheti őket. Nem jelentéktelen a kőrisbogarak mennyisége sem, me­lyet erdeink szállítanak. Az ásványok birodalmának termékei közül egyedül a salétrom érdemel figyel­met, amiben földünk meglehetősen gazdag. Miként e vármegye csaknem minden településén, itt is van egy uradalmi salétromfőzde, melynek jövedelme jelentős. 4. Népesség A lakosság száma, a nemeseket kihagyva, az 1814-es összeírás szerint 1.120 fő. Ide számolva még a 8-9 itt lakó nemes személyt és a népesség azóta feljegyzett növeke­dését, különösen a hazának és a szülőföldnek újólag adott regrutákat és egyéb vité­zeket, úgy bizonyosan 1.200 lélekre növekedhetett; közöttük 550 katolikus és 650 evangélikus egyén; 68 jobbágy (Coloni possessionales), 34 zsellér és kisházas, 49 házatlan, több mint 237 jobbágycsalád, 100 fő feletti szolga és szolgáló, 25 kereske­dő és kézműves. A lakosok valamennyien németek, akik némi különbséggel az osztrák dialektust beszélik. Néhány geográfus őket és e vármegye többi németjét, akik a népesség 3/5-t teszik ki, a régi gótok maradékainak tartja. E véleményt legalább is alátámaszt­ja, hogy az innen háromnegyed órára fekvő falu neve Gatten- vagy Godendorf, melyet most természetesen legnagyobbrészt horvátok laknak. Fajtánk erőteljes embertípus, jó alkatú, tanulékony, nagyon szorgalmas, serény és jólelkű népecske, mely a szellemi kultúrában sem visszamaradott; háziasságuk­ban, hazaszeretetükben, a szülőföldhöz való belső kötődésükben, vallásosságukban és polgári hűségükben nem állnak Magyarország egyetlen néposztálya mögött sem. Még nem szabadultak meg minden babonától és tévhittől, egy részük még köz­benjárókhoz, jövendőlátókhoz és ólomöntőkhöz szalad. A kísértet-, boszorkány- és szelleműző történetek mégis egyre ritkábbak. Nyelvük évtizedről évtizedre javul, a gyengéd türelem szelleme, a humanitással együtt, egyre mélyebben meggyökerezik. A derűs házakban a tisztaságot, a közeledő kedvességet és bizonyos jómódot mos­tanság inkább észrevenni, mint egyébként. A parasztok lakodalmaikat nagy pompá­val és felvonulással ünnepük. - Heideboden, így Zurány is, ősidőktől fogva Po­zsony szabad királyi város és más szomszédos városok lakosságának legterméke­59

Next

/
Thumbnails
Contents