Andreas Grailich: Moson vármegye leírása (Győr, 2004)

Kísérlet Zurány mezőváros leírására

bályozások után hány ezer mázsa széna nyerhető majd évente itt és a szomszédságban!

Az itteni éghajlat mérsékelt, tiszta, világos és egészséges. A halálozás évek óta csekély. A születettek száma messze meghaladja a meghaltakét. A 80-90 éves emberek sem ritkák. Vidékünk kiszolgáltatott minden lehetséges szélnek. Talán sehol nem fúj gyakrabban, mint itt, néha oly elragadó és gyilkos erővel, hogy egész háztetőket ragad el, s a legmagasabb és legvastagabb fákat is kidönti.

3. Termékek

A megélhetés alapja a földművelés és az állattenyésztés. A természet legnagyobb kincse, miként vármegyénkben általánosan, a gabona, különösen a búza. Ismeretes, hogy a mosoni vidékre a gabona minden szokott fajtájának és a szénának termékenysége miatt mint Bécs és Ausztria éléstárára tekintenek, ahol feleslegüket értékesítik. Zurány is azon helységekhez tartozik, melyek ehhez jelentékenyen hozzájárulnak. Az itteni búza kiválóbb sok másik fajtánál, jóságát tekintve csak a bánáti áll előtte. Kiváló jóságú még az itt tömegesen termesztett rozs, árpa és zab. A hajdinát az ugarba és a tarlóba vetik. Nedves és tartósan meleg nyarakon kitűnően fejlődik, és mint egészséges és igen kiadós táplálékot, gyakran fogyasztják. Lisztet is készítenek belőle, továbbá finomabb és durvább darát (zúzott hajdina), de hüvelyeseket, lencsét, babot, borsót, csakúgy kukoricát, kendert és lent is termesztenek, szükségleteikre mégsem elegendőt. Mindazonáltal most a kukorica és a len termesztését évről évre növelni próbálják. Különösen a burgonya termesztése terjed erősen. Hány ezer mérő búzát és rozst spóroltak meg ezen áldott növények művelése által itt és a környéken! A takarmány termesztése csak mostanában indult meg. A gyümölcskultúra ellenben nem igen mutat haladást, mert a figyelem és szorgalom leginkább csak a földművelésre irányul, továbbá mert a gyümölcsfa nálunk nem minden éven hoz gyümölcsöt és termést. Az 1816-os dikális összeírás adatai szerint az itteni jobbágyok 4.130 hold (1 hold 1.300 négyszögöl, amihez 2 pozsonyi mérő vetőmag szükséges) szántót birtokolnak, amit jósága szerint négy osztályba sorolnak. Első osztályú 1.294 hold, másodosztályú 1.609 hold, harmadosztályú 1.211 hold, negyedosztályú 16 hold, összesen 4.130 hold.

Rétből 479 kaszást birtokolnak. Első osztályú 260 kaszás, másodosztályú 203 kaszás, harmadosztályú 16 kaszás, összesen tehát 479 kaszás. Ezen összegben nem foglaltatnak benne a szabad, nemesi, uradalmi, papi és tanítói földek. Ezek nem kevesebbre, mint 1.000 holdra tehetők.

A szántó egyharmada ugar, kétharmadát évente megművelik. Felét ősszel, másik felét tavasszal vetik be. Az őszi vetés holdanként átlagosan 10, a tavaszi vetés 12 po57