Andreas Grailich: Moson vármegye leírása (Győr, 2004)
Kísérlet Zurány mezőváros leírására
Kísérlet Zurány mezőváros leírására1 Elöljáró beszéd Örömmel teszem közzé a Magyarországon, Moson vármegyében, a Lajta folyó mentén található Zurány (Zorndorf) mezőváros helyrajzi leírását. A leírás szerzője az ottani evangélikus lelkész, Andreas Gr ail ich úr, aki - miként a szerző alábbi levele mutatja - a híres magyar történetíró, dr. Fessler Ignác kifejezett óhajára azt neki Oroszországba akarta küldeni. A leírás 1817 júliusától egészen folyó év áprilisáig jó alkalom híján Budán hevert az érdemekben bővelkedő magyar irodalmárnál és ismert írónál, Kovachich Márton Györgynél, akinek gondoskodni kellett volna a küldemény eljuttatásáról Fesslerhez Oroszországba. Mikor az említett áprilisban és májusban Budán a tárnoki széknél időztem, és tisztelt barátomat, Kovachich urat naponta meglátogattam, ő feltárta nekem aggodalmát a kézirat elküldése miatt. Én sem tudtam megfelelő alkalmat tanácsolni, emiatt célszerűnek találtam mind a leírást, mind pedig a szerző levelét a Hesperusba betetetni, mert jól tudom, hogy ezt az Osztrák Monarchiában vitathatatlanul legkiválóbb és legelterjedtebb irodalmi lapot az Orosz Császárságban is olvassák, és erősen meg vagyok győződve róla, hogy honfitársunknak, Fesslernek a szülőhelyéről készített oly érdekes ábrázolás hiánytalanul megérkezik hozzá. Kovachich úr jóváhagyta tervem, és remélem, hogy a Szerző úr is elfogadja ezt a cél elérését szolgáló eszközt, mert remek földrajzi dolgozatának nyilvános közzététele által Magyarország helyrajza is becses darabbal gyarapodik. Pozsony, 1819 júliusában Gyurikovits György Nagytiszteletű és nagytudású Doktor Fessler Ignác úrnak! Tisztelt Honfitárs! Kedvelt Zu rá nyom at még egyszer annyira megszerettem, barátságos dűlőit új kedvvel és különös büszkeséggel járom, amióta tudom, hogy Nagytiszteletű táraságod tulajdonképpen itt látta meg a napvilágot, itt köszöntötte mint gyermek az anyaföldet, és hogy a férfi, Fessler Ignác, egy kül- és belföldön ünnepelt férfiú a mi matrikulánkhoz tartozik. Szívemet melegség járja át arra a gondolatra, hogy e hely az Ön szülőhelye, ahogy látom Önt a gyerekkor és kora ifjúság boldog, soha vissza nem térő éveiben azon az utakon és ösvényeken járni, melyeken mi és kor1 Forrás: Hesperus. Encyclopädische Zeitschrift für gebildete Leser, 1820. augusztus, 26. kötet, 2627. szám, 201-204. és 213-216. oldalak. 53
