Andreas Grailich: Moson vármegye leírása (Győr, 2004)

Andreas Grailich: Moson vármegye leírása

hatatos tűrése után az otthoni tölgyek és fűzek árnyékában magukat kipihenjék, és az egyszerű családi tűzhely nyújtotta erősítő ételeket és felfrissülést élvezzék, ha úgy is tűnik, hogy jelszavuk mindenütt extra campos Mosonienses non es vita,xi mégsem ők az utolsók, akik ha arról van szó, viharos és veszélyes időkben bátran és merészen meg ne védenék a szorongattatott és ellenállásra hívó hazát. Ifjúságunk köréből különösképp 1813-ban és 1814-ben önkéntesek egész seregei vonultak rendkívüli lelkesültségtől fűtve a háborúba. Úgy látszott, hogy egész lényük változá­son ment keresztül. Csak egy hatásos szóra, egy magával ragadó példára és értelmes vezényletre van szükség, hogy fellelkesüljenek mindazért, ami szép, a köznek hasz­nos, dicséretes és dicsőséget hozó. A harcosok rendjét becsben tartják. Amikor el kell szállásolni őket, mindent megtesznek, ami erejükből telik. Nem hiányzik belő­lük a természet adta tehetség, a talpraesettség és az egészséges ítélőerő. Bőséges is­meretekre törekszenek, és aki annak birtokában van, azt megbecsülik. Az értelmet­len előítéletek és a káros babonák okozta homály harmadszáz év óta jelentősen osz­lott. A kísértet- és boszorkányhistóriák, a kísértetlátás, a csodakúrák és más ostoba­ságok egyre ritkábban vannak jelen a nép körében. Hogy e vidéken mily kevéssé jár szerencsével a csodavárás, és napjainkban mennyire nehezen nyer akár csak egy talpalatnyi teret is, két kísértetlátó asszony komikus jelenései mutatják 1817-1818- ban. Egy szűzi koszorúját megunt lánynak és egy élemedett korú aggszűznek egy­szer az jutott eszébe, hogy eljátsszák a kísértetek birodalmával meghitt viszonyban álló személyek szerepét. Mindketten nem sokkal azelőtt elhunyt barátok és ismerő­sök szellemeként jelentek meg és bizonyos kívánságokat közöltek. Az egész mosoni kereszténységben riadalmat keltettek. De eltelt néhány nap, és a felvilágosultan gondolkodó egyházi és világi méltóságok ébersége és a közösség csalhatatlan ítéle­te felismerte valós kilétüket; hogy mindketten nyomorult csalók, akik az emberek legszentebb és legtiszteletreméltóbb érzéseit akarták megbecsteleníteni, csak hogy saját önző ösztöneiket kielégítsék. Mint ilyenek, elnyerték megérdemelt büntetésü­ket. A spekuláció szelleméből, hogy az idő és a pillanat, a hely és a fekvés nyújtotta előnyök többnyire helyes felmérésével megtalálják az eszközt a gyors meggazdago­dásra, elegendő van bennük, talán még több is, mint kívánatos volna. A mosoni és nezsideri terménypiac e szellemet óriási mozgásba hozza. 1817-ben azonban - épp­úgy mint másutt is - rettenetesen elszámolta magát. - Az itteni németek nyelve, mely meglehetősen egyezik az ausztriai nyelvjárással, az utolsó három évtizedben érzékelhetően javult. A házak tisztasága, az öltözet csinossága és egy bizonyos va- gyonosság most még inkább észrevehető, mint egyébként. A viselet félig magyar, félig német, a legkedveltebb szín a sötétkék. A nép jó testalkatú, erőteljes fajta, és minthogy az olyannyira jótékony himlőoltás elég általánosan elterjedt, arcuk is ritka 13 13 Moson megyén kívül nincs élet, az Extra Hungáriám non est vita közmondás parafrázisa. 24

Next

/
Thumbnails
Contents