Andreas Grailich: Moson vármegye leírása (Győr, 2004)
Andreas Grailich és a Wieselburger Gespanschaft
ható eltérések ellenére - esetleg hívebben tükrözik a valós viszonyokat, mint a fennmaradt összeírások. Amúgy az állatállomány számbavételénél maga is megjegyzi, hogy az eltagadások miatt az a valóságban legalább kétszer akkora lehet, mint a közzétett adatok. A megyeleírásban számtalan érdekes, apróbb megfigyelést is tesz, illetve olyan adatokat, tényeket közöl, melyek nagyban megkönnyítik a majd’ kétszáz évvel ezelőtti viszonyok értelmezését és megértését. Ilyen például az a megállapítása, hogy a folyók káraik ellenére is a jólét forrásai: vizükkel öntöznek, áradáskor szétterült termékeny iszapjuk feljavítja a földeket, táplálékot nyújtanak és malmokat hajtanak. Grailich azt is észreveszi, hogy a Lajta kotrása negatívan hat az élővilágra. Az Ausztriával való kereskedelmet széles spektrumban mutatja be, a rákoktól kezdve a gabonapiac jellemzőin át a marhakereskedelemig. Részletesen ismerteti a megyében honos földművelési rendszereket, a földek művelés szerinti megoszlását, a takarmány- növények termesztésének és a burgonya ültetésének terjedését, ennek jelentőségét. Ugyanilyen részletességgel szól a vármegye állatállományáról is. A leírásból jól kivehető, hogy a napóleoni háborúkat követő, s egészen a ’40-es évek végéig tartó gyapjúkonjunktúrába a minőségi juhtenyésztés megteremtésével miként kapcsolódtak be a nagyobb uradalmak, de az is jól látszik, hogy az úrbéres népesség is törekedett a piaci előnyök kihasználására. Szemléletesen írja le a vármegyének a nagy átmenő forgalomból adódó kivételes gazdasági helyzetét és az ezt kiszolgáló infrastruktúrát; bemutatja a paraszti munkaszervezés sajátosságait. Wittmann Antal törekvéseit a kortárs szemével értékeli. A leírásból megismerhetjük a vármegyében fellelhető jellemzőbb mesterségeket, termékeket és ipartelepítési törekvéseket. Kvantitatív alapú gazdaságtörténeti vizsgálatokhoz ad támpontokat a vármegye gabonatermelési kapacitására tett becslése a saját szükséglet és a piacra vihető rész közötti arányról, de Zurány leírásából az is kiderül, hogy ott - s feltehetően a megye többi településén is - egy hold 1300 négyszögölnek felelt meg. A vármegye társadalmát etnikai megoszlása és rendi helyzete szerint is bemutatja. Az etnikai alapú bemutatás egyben élénk színekkel megfestett nemzetkaraktero- lógia, amelyből jól tanulmányozható a németek önképe és a horvát-magyar etnikumról alkotott képük. A zsidóságot - anyanyelve miatt - következetesen a német etnikumhoz sorolja, s csak felekezeti értelemben tekinti őket különállóknak. A dolgozatból megismerhetjük a vármegyei közigazgatás főbb tisztségeit, és az is kiderül, hogy milyen csekély létszámú volt az az apparátus, amely a vármegyei közigazgatást működtette. Az írás külön értéke, hogy birtokuk nagyságának sorrendjében felsorolja a vármegye birtokosait. A leíró részeknél feltűnő, hogy Grailich mondatainak hangvétele mennyire pozitív, a jövőre nézve optimista. Stílusában a romantika pátosza, jövőképében a felvilágosodás sugallta azon hit érhető tetten, hogy a világ jobbítható. Számos esetben konkrét példákat is hoz a civilizációs vívmányok terjedésére (pl. a himlőoltás jóté12
