Andreas Grailich: Moson vármegye leírása (Győr, 2004)
Andreas Grailich és a Wieselburger Gespanschaft
a gömöri gyümölcsfa-nemesítésről publikált dolgozatot. A szerzőkre pillantva kitűnik, hogy sok az evangélikus vallású, sőt a lelkészi hivatású személy. A római katolikus Mednyánszky Alajos nyitrai főispánt leszámítva mindannyian evangélikusok. Közülük lelkész Bartholomaeides László, Melzer Jakab, Bredetzky Sámuel (superintendens) és Grailich. Csak Zipser András Keresztély űzött polgári - tanári - hivatást. A felderített személyek közül az első kötetből megemlíthetjük még Ugróczy Mihályt, aki a Fertő túlpartján, Meggyesen viselt lelkészi hivatalt, a Göttingenben tanult Schedius Lajost és Skolka Andrást, utóbbi szintén lelkész volt. Az elénk került nevek természetesen semmilyen tekintetben nem tekinthetők reprezentatívnak, mégis úgy vélem, Magyarországon a korai statisztikai törekvések elsősorban az evangélikus vallásúakhoz köthetőek. Felekezetűk kisebbségi, megtűrt státusa miatt hazájukban nem nyílt módjuk egyetemi tanulmányok végzésére, ellenben a német egyetemeken megszerezhető tudáshoz anyanyelvűk miatt mint egyenrangú részvevők fértek hozzá. Paradox módon a katolikus Habsburg Birodalmon belüli Magyarország első, korszerű szempontrendszert érvényesítő kutatói így az evangélikusok közül kerültek ki. Grailich forrásai és a dolgozat értéke Mindkét fent említett megjelenés esetében az alcímben 1818 szerepel a megírás dátumaként. 1819-ben Grailich már csak a kész kézirathoz fűzött egy-két megjegyzést lábjegyzet formájában. A harmadik részben közzétett Zurány mezőváros leírása feltehetőleg valamivel korábban keletkezett, mint maga a megyeleírás, minderre egy-egy évszám és adat datálásából következtetünk. A zurányi dolgozatban számos helyen olyan mondatok is felbukkannak, melyekkel - nem egyszer szó szerint - a megyeleírásban is találkozhatunk, ami jelzi, hogy a településre vonatkozó állításai közül nem egyet általános érvénnyel a vármegye jellemzésére is felhasznált. A megye társadalmára, gazdaságára vonatkozó adatait az 1816. évi adójegyzék- ből vette, de az 1816 és 1818 közötti főbb eseményekre is reflektált, mint például a tűzvészek esetében. Csaplovics az Archiv... szerkesztése során tett még néhány kisebb, az időközben megváltozott tényékhez igazodó kisebb kiigazítást (így a magyaróvári gazdasági tanintézet tanári karánál), de ezektől eltekintve az 1821-es szöveg minden tekintetben azonos az 1820-ban megjelenttel. Az 1816-os nemnemes összeírás adataihoz képest Grailich adataiban kis eltérés tapasztalható.22 A települések adótételeire vonatkozó adatait, mint pl. a jószágok számát, földek kiterjedését, a hadi és házi pénztárba fizetendő adók összegét, ellenben az 1816/17-es adóév dikális összeírásából vette.23 22 Vö. MmL IVA 502b 872/1816 23 Vö. MmL IVA 505b 10
