Győr vármegye települései 18-19. századi kéziratos térképeken (Győr, 2003)

Filep Antal: Térképek vallomása Győr megye néprajzáról, tájtörténetéről és környezeti kultúrájáról

A halmazosság természetessé vált a szőlőkben, az előbb tanyaszerűen, alkalomszerűen benépesülő hegyi községekben: Győrság, Csanak, Ménfő szőlőhegyi szórványai csak az utóbbi 150-200 év alatt sűrűsödtek utcákká. Ezek az utcák, utak olykor a szőlők terepszinthez alkalmazkodó közlekedő terei, dűlői vagy esetleg vízfolyásai, horhosai voltak. A GYMSMGYL GYMU 51, számú 1857-ben felvett csanaki térkép jól mutatja a spontán szőlőbeli utcásodás folyamatát, dűlőnkénti eltérő voltát, ami feltűnően ellentétes az eredetileg csak negyedik kísérletre sikeres megtelepítésű telkesjobbágy község sűrűn megült útifalujával. Amint köztudott a hegybeliek magyarok voltak, a jobbágyfalut németekkel telepítették be. Megjegyzendő, hogy a térképkészítők ritkán mérték fel a szőlőket részletesen, többnyire csak a szőlőhegyek határvonalait rögzítették. Csanak esetében azért vizsgálódott a geometra minuciózus pontossággal, házakat, telekhatárokat, utakat jelölve, mert a hegyben lakók a bencések uradalmával zselléri kapcsolatban álltak. Jellegzetes, hogy míg az útífalu épületeit vörös színnel ábrázolta a mérnök, a hegybeli házakat, építményeket fekete színnel különböztette meg.

Térképészeink olykor a felülnézeti vetület mellett egy-egy fontos helyzet tisztázása végett a helyszín látványrajzát is megörökítették. A fontos tájékozódási vagy határpontok kedvéért akár a települést is részletesen ábrázolták, Ilyenre szép példát kínál a Pázmándfaluról és a szomszédos térségről készített színezett rajz, amelyen ma változott formában, állapotban fennmaradt épületek (pl. a katolikus illetve a kálvinista templom) jól felismerhetők. Életképszerűen több változatban megörökítették az Abdái rév vámházát. Olykor az ügyeskezű geometrák dekoratív szándékkal díszítő kompozíciót helyeztek el a térképen (pl. Bezi GYMSMGYL GYMU 37) vagy az egykori népélet jellegzetes jelenetét rögzítették, amint azt a kismegyeri uradalmi puszta felvételi lapján láthattuk és korábban már említettük. Az aratás, keresztrakás munkáját örökítették meg oly módon, hogy a kaszás aratásnak azt a változatát is ábrázolták, amikor a levágott gabonát a rendről villával csomókba rakják, a csomókat pedig boglyaszerűen vontatókba, latin szóval cumulusokba hordják össze. A térképész művészi érzékkel mind a kévehordást, a gabonakeresztet, mind a gabonacsomókat, mind pedig a boglyaszerű vontatót ábrázolta. Nem is kevés humorral a szép kiállítású, barokkos, rokokós díszítésű térkép mérőskáláját a boglyának támasztott létraként ábrázolta.

Uradalmi térképek

A Győr megyei térkép gyűjteményben jó néhány uradalmi birtokviszonyokat áttekintő térképlap maradt fenn. Ezeket elsősorban azok a nagyobb birtoktestet bíró földesurak, uradalmi szervezetek készíttették, amelyek egybefüggő területekkel rendelkeztek. A térképek nagy értéke, hogy az úrbéri alárendeltségű falvakon kívül a pusztákat és a majorok körzeteit is ábrázolták. E térképek pontos mérésekkel, háromszögeléssel tisztázták a birtoktestek pontos határait. Van jel arra, hogy az uradalmak vezető tisztviselői

a területükön működött katonai topográfusoktól, illetve a II. József császár uralkodása idején elrendelt kataszteri felmérést végző katonatisztektől megszerezték az uradalmi területek határpontjait rögzítő háromszögelési vázlatokat. (A bencés főapátsági archivális anyagban láttunk néhány ilyen cserfatíntás kézi vázlatot, aminek térképészetföld méréstörténeti, műszaki, történeti értéke lehet.)

Ezek a térképek nyilván a magasabb uradalmi igazgatás, irányítás, terület-áttekintés céljait szolgálták. Méretarányuk ugyan jelentősen eltér az egyes falvak határát ábrázoló lapoktól, hiszen eleve nem vállalkozhattak az apró részletek bemutatására, de sok olyan összefüggést, táji sajátosságot világítanak meg, amelyet az aprólékosabb, részletesebb és sokszor nagyon eltérő korú falu határ-térképek mozaikdarabjaiból nem ismerhetünk fel, vagy csak éppen megsejthetünk.

A néprajzi kutatás és az agrártörténet szempontjából azért is értékesek ezek a lapok, mert az egykori birtokigazgatási, gazdálkodási egységeket ismerhetjük meg általuk. Az egykori uradalmi szervezet faluegyüttesei a táj falvainak gazdasági, társadalmi, kulturális integrációjához kínálhat adalékokat.

Hiszen egy-egy uradalmi egység területén akár a földesúr, akár a jószágigazgató és munkatársai akaratából azonos módon kellett munkafeladataikat teljesíteni a jobbágyoknak és a zselléreknek. Az uradalmi követelmények olykor egységesen orientálhatták egy-egy kistáj, falubokor munkakultúrájának alakulását. Igaz, különbség volt a jobbágyi, zselléri szorgalomban, munkaintenzitásban, attól függően, hogy a családi üzemben tevékenykedtek, vagy robotmunkát végeztek, esetleg bérért dolgoztak. Az uradalmak, és a jobbágyok földművelési technikái, szerszámai a gépesítés kezdetéig lényegesen nem különbözhettek. Az egységes táji kultúra megoldásai a 19. század harmincas éveiig oda és vissza „csereszabatosak” maradtak a falusi gazdaság és az uradalmi üzem között.

Tájtörténeti szempontból értékes térképmű Király Lajos vármegyei hites földmérő 1833-ban felmért és megrajzolt „Tekintetes Nemes Nagy Győri Káptalannak Kónyi, Fehértói, Markotai, Bödögei, és Puszta Czakóházi Helység határainak kiterjedését mutato RAJZOLAT.” című lapja, amelyet sajnos nem áll módunkban közölni. (GYMSM GYLGYMU 172)

Tanulságos képet ad a Szigetközről és az Öreg-Duna szigetei világáról, valamint az egykori Mosoni-Dunából délre Öttevényen túlra kiágazott medrek közé fogott, a Héderváryak birtokolta területről Király Lajos vármegyei földmérő 1815 és 1824 között készített (1824. október 21-én és 22-én már jóváhagyott) térképlapja. A „Tekintetes] Hedervári és Rároi Uradalom T[ekintetes] Nfemes] Győr Vármegyében fekvő Részének Mappája” című mű az uradalom településhatárait, faluhelyeit, pusztáit mutatja be, különösen részletezve az Öreg-Duna szigeteinek világát. Jellegzetes, hogy a vadászati tilalom alá vont területek kijelölését szolgálta elsősorban a mappa. A belső határok mellett a vadászati tilalmat jelző táblák pontos helyét tüntette fel. Egyben bepillantást enged a hédervári és a rárói igazgatási egységek elkülönülésének mikéntjéhez is. (GYMSM GYL GYMU 130)