Bana József et al.: Piroslámpás évszázadok (Győr, 1999)

Güntner Péter: A soproni prostitúció szabályozása és szerkezete országos összehasonlításban a századfordulón

Sopron és a többi város prostituáltjainak száma annak ellenére is nehezen hasonlítható össze, hogy a soproni évenkénti polgármesteri jelentések 1885-1903 között négy számadatot közölnek: a bordélyházbeli kéjnők, a ntagánkéjnők, a kóborlók és az összes kéjnő számát. Az utóbbi kettő azonban nem használható fel egy összehasonlításban, mert más városok titkos prostituáltjainak száma nem tudható. Az 1915. évi adatok alapján viszont az egész országban összehasonlítható a bordélyházi kéjnők, a magánkéjnők és az igazolványosak száma.39 * Mint ahogy Sopron nem bővelkedett bordélyházakban, bejegyzett kéjnőinek száma is alacsony volt. A 106 magyarországi városban az egy kéjnőre jutó lakosok száma nagyon eltérő volt: 8729 (Makó) és 96 (Losonc) között mozgott. Sopronban egy prostituáltra 1094 lakos jutott, mely számadattal Sopront a középmezőnyben lehet elhelyezni.4"

39 Schreiber az 1915. évre vonatkozóan a bordélyházak, a bordélyházbeli és a magánkéjnők, az orvosi felügyelet álló kéjnők számát, valamint a városok 1910. évi népességének nagyságát közölte. 99-102.

w A Schreiber által közölt városok közül Sopron a 69. helyet foglalta el.

39