Bana József et al.: Piroslámpás évszázadok (Győr, 1999)
Güntner Péter: A soproni prostitúció szabályozása és szerkezete országos összehasonlításban a századfordulón
elhelyezkedését a közbiztonság szempontjából kifejezetten előnyösnek vélte: „...közbiztonsági szempontok is tiltják, hogy a bordélyház a város távoli részeiben nyittassák meg, még pedig azon oknál fogva, nehogy így a mondott intézet az alsóbb néposztály leginkább pedig az ottan semmitől sem tartózkodó fiatalságnak is könnyen hozzáférhetővé tétetvén ”.17 18 * * Egy két évvel későbbi döntésben azonban már az 1880-as évekbeli szempontok kerültek elő: a városi tanács nem adott helyt Müller Katalin, kőszegi lakos kérelmének, aki az Uszoda utcában szeretett volna bordélyházat nyitni. Kérelmét 1876. július 5-én elutasították, mert „ugyanazon utcában " volt a Lähne tanintézet, így az ifjúság erkölcseit rontotta volna a közeli bordélyház.IS A soproni prostitúció színterei 1. Bordélyházak Sopronban az éves polgármesteri jelentés az 1880-as évek közepén1" még három, 1890-ben már csak kettő bordélyházat említ.’" Feltehető, hogy az Új utcai21 * szűnt meg elsőként, a Hegy utcában két bordélyház is volt: az első valószínűleg 1882 előtt zárt be, s a második, melyet Wolf Anna nyitott, valószínűleg 1889-ben.” Korábban Wolf Anna a Szent Mihály kapunál üzemeltetett bordélyt, melyet a városi tanács a Hegy utcába helyezett át 1882 novemberében, mivel forgalmas, központi helyen működött.23 24 így 1890-es évekre csak két új alapítású nyilvánosház maradt talpon. 1883. november elsején nyílt meg a Híd utca 12. szám alatti (Híd és Malom utca sarka) bordélyház, mely hosszú évtizedekig meghatározó szerepet töltött be a soproni prostitúció történetében. A nyilvánosházat a Starkmann házaspár nyitotta, Starkmann György betegsége miatt azonban azt 1894-től a Bruckner házaspár vezette. A Híd utcai intézményt előbb Brucknerék, majd Küttel Olga vásárolta meg 1907-ben.:j Mivel higiéniai okok miatt a bordélyház üzemeltetésére az engedélyt 1910-ben visszavonták. Küttel Olga annak érdekében, hogy tovább nyitva tarthasson, a hatóságokat évekig kijátszotta. Küttel a hatóságokkal hosszú időn át elhitette, hogy új bordélyházat akar nyitni a Híd és Halász utca közt elterülő Maurer réten; engedélyt kapott, hogy amíg a másik fel nem épül, tovább működhessen a Híd utcában. 1913-ban az építkezéshez telket vásárolt, és pazar terveket készíttetett. Hatalmas alapterület, pl. 70 nf-es szalon és 15 vendégszoba szerepelt a tervekben. A szép tervek ellenére nyilvánvaló, hogy Küttel Olgának nem volt szándékában a ház tényleges felépítése: erre anyagi lehetősége sem volt.25 A huzavona SVL IV.I403/C. XXV. 18 031. Tanácsülést jegyzőkönyvi kivonat. 1874. szeptember 30. 18 SVL IV. 1403/c. XXV. 18 765. M Finck János: Sopron szabad királyi város polgármesterének 1885. évi jelentése a városi közigazgatás összes ágairól. Sopron, 1886. 47. Finck János: Sopron szabad királyi várospolgármesterének 1890. évi jelentése a városi közigazgatás összes ágairól. Sopron, 1891. 49. 1 Az 1860-as években az Új utcában (Seybold-ház), Schram Lajos parókás üzemeltett bordélyházat. (SVL IV. 1403/c. XXV. 18 031. Tanácsülési jegyzőkönyvi kivonat. 1874. szeptember 30.) ” Az 1886. évi polgármesteri jelentés három, az 1890. évi már csak kettő bordélyházat említ. Az biztos, hogy a két évszám között szűnt meg a nyilvánosház, s mivel 1889-ben a nyilvántartott kéjnők száma 13-mal csökkent, ezért valószínű, hogy ekkor zárták be a bordélyt. SVL IV. 1403/c. XXV. 21 840. I 24 SVL IV 1403 d. XV. 59/1907. : >, ■' SVL IV.1403/d. X. 39/1912. (Köszönetét szeretnék mondani Polgár Tamásnak, aki felhívta a figyelmemet a fontos forrásra.) 36
