Bana József et al.: Piroslámpás évszázadok (Győr, 1999)

Kránitz Marianna: A prostitúció néhány elméleti és történeti kérdése

Nem véletlen, hogy a levéltári kutatások eredményeként az elmúlt évszázadokból kivétel nélkül feslett erkölcsű vagy egyszerűen csak szerencsétlen női prostituáltak, továbbá bordélyházat üzemeltető „madám”-ok tevékenységére derült fény. Férfi prostituáltakról mintha nem maradtak volna írásos emlékek.

Holott a prostitúció távolról sem csupán csak a nők ősi foglalkozási ága, hanem ugyanúgy jellemzi a férfiakat is. De erről hajlamosak vagyunk megfeledkezni. Éppen ezért néhány szóval említést kell tenni a prostitúció fajtáiról - így a jelenségről alkotott kép árnyaltabbá és mindenesetre valósághűbbé válik.

Mert az ember kétnemű, a prostitúciónak az összes variációt beszámítva voltaképpen négy fajtája létezhet. De már elöljáróban meg kell jegyezni: sajnos, ez az az eset, amikor a matematika törvénye nem érvényesül: ezúttal a kétszer kettő - sajnálatos módon - öt.

Az ulap esetek a következők:

1. A női heteroszexuális prostitúció, amikoris férfi fizet a nőnek a szexuális szolgáltatásért. Ez az imént említett változat, a klasszikus értelemben vett és legismertebb prostitúció-forma. Elterjedtségét az is mutatja, hogy - hiszen „nyelvében él a nemzefi' - a magyar nyelv a női prostituáltra több tucat szinonimát tartalmaz.

2. A férfi homoszexuális prostitúció, amikoris férfi fizet férfinak a szexuális szolgáltatásaiért, s amely megvalósulási forma egyáltalán nem ritkább, mint az előző. Csakhogy a férfiak prostitúciójának a nőkétől eltérő jellemvonásai vannak: sokkal zártabb körben kötődnek az ismeretségek és az üzletek (zártkörű klubok, szórakozóhelyek), nagy az izoláció és a „körön” kívüliek felé irányuló leplezés. Míg a nők általában felvállalják a stigmát, vállalják, hogy a prostitúció a megélhetési forrásuk, addig a férfiak csak szűk körben, a tényleges vagy potenciális partnerek előtt ismerik el az életformájukat. A homoszexuális férfiprostitúció további jellegzetessége a partnerek igen magas száma: gyakori, hogy a homoszexuális férfiprostituált partnereinek száma évente négy számjegyű.

3. A női homoszexuális prostitúció viszonylag ritka megjelenési forma, hiszen általában csak elvétve fordul elő, hogy nő fizet nőnek szexuális szolgáltatásért. A leszbikus nők inkább gyengédségre, szeretetre vágynak, amely nehezen egyeztethető össze a pénzért vett szerelemmel. Mindamellett ez a jelenség is létezik, sőt. női stricik működéséről is tudunk, akik durvaságban és kegyetlenkedésben többnyire túlszárnyalják a férfiakat is.

4. A férfi heteroszexuális prostitúció, amikoris nő fizet férfinak a szexuális szolgáltatásért. Ez is meglehetősen ritkán valósul meg, hiszen nyilvánvaló fizikai - biológiai akadálya van annak, hogy egy férfi a szexuális teljesítményére alapozza a megélhetését, és kérdésessé válhat a válogatás-nélküliség is. Itt inkább az ún. gigoló-jelenségről lehet szó, amely manapság már hazánkban is önálló vállalkozási formát ölt: elfoglalt üzletasszonyok vagy jómódú idős hölgyek társasági kisérőjeként részesülnek fiatal fiúk díjazásban, s esetleg - külön díjazásért - egyéb szolgáltatást is nyújtanak.

Ez lenne tehát a négy prostitúciós alapforma, amely azonban egy ötödikkel is kiegészül: ez pedig a prostitúció történetének és jelenének a legszomorúbb fejezete, a gyermekek szexuális kizsákmányolása.

153