Bana József et al.: Piroslámpás évszázadok (Győr, 1999)
Kántás Péter: Jogalkotási dilemmák a prostitúció körül
A szabályozás a prostituált másokat zaklató felajánlkozását16 generálisan tiltaná; a védett övezetben, illetve - türelmi zóna kijelölése esetén - a zónán kívül pedig a szolgáltatás nyújtására irányuló aktív és a ráutaló magatartásformában megnyilvánuló „passzív” felajánlkozás egyaránt jogellenessé válna. E konstrukció kíméletlen marad mindazokkal szemben, akik hasznot húznak a prostituáltak szolgáltatásaiból. A javaslat újdonsága ugyanakkor az, hogy a mások szexuális szolgáltatásának hirdetés útján történő üzletszerű közvetítése - amely tulajdonképpen a kerítés bűntettének előkészületi cselekményeként értékelhető - szintén jogsértést valósít meg. A javaslat közigazgatási bírsággal sújtja azt a sajtótevékenységet folytató, illetve egyéb tájékoztatást, hírszolgáltatást nyújtó szervezetet, amely közreműködik az ilyen szolgáltatások közvetitésében. Ugyanakkor a védett övezetek háborítatlanságának következetes védelme érdekében a klienst is szabálysértési bírsággal fenyegeti az olyan esetekben, amennyiben a védett övezetben ellenszolgáltatást felajánlva mást szexuális szolgáltatás nyújtására hív fel. A védett övezetek nyugalma érdekében a magyar jogban eddig nem szereplő, új alany kerülne a szabálysértés miatt felelősségre vonható személyek körébe: a szolgáltatást igénybevenni kívánó kliens jogi fenyegetettségének jogalapját teremti meg a javaslat azzal, hogy a védett övezetben kiterjeszti az elkövetői kört, s megtiltja a kliens számára, hogy ajánlatot tegyen, illetve, hogy az ilyen irányú felajánlkozást elfogadja. A kliens szabálysértési felelősségének indoka az, hogy a védett övezetben a kivételt nem tűrő felajánlkozási tilalom akkor igazán hatásos, ha ez - legalábbis a közterületen - a szolgáltatás igénybevevőjére is vonatkozik. Ha ugyanis tilalmazott a „kereslet” az „áru ” iránt, akkor ennek a ténynek a vitathatatlan üzletrontó hatása miatt már nagyobb a valószínűsége annak, hogy az adott területen nem érdemes kínálni a „portékát " sem. Közismert, hogy a ,,frekventált” területeken fekvő nyilvános helyek (szállodák, bárok, éttermek) egy része a „kerítő” tevékenység centrumaiként szolgál. Az ilyen helyek üzemeltetőjével szemben azonban a jog csak akkor léphet fel, ha kétségtelenné válik, hogy az üzletbeli prostitúció rendszerességét, folyamatosságát, zavartalanságát éppen az üzletet üzemeltetőnek az ilyen cselekményeket eltűrő, adott esetben erre ösztönző magatartása tette lehetővé.17 A javaslat megteremti annak lehetőségét, hogy a prostituált rendszeresen megismételt egészségügyi vizsgálaton vegyen részt. A konstrukcióban - éppen a modell jellegéből adódóan - a hatóság ugyan nem tartaná nyilván a prostituáltat, s így az egészségügyi hatóság közvetlenül nem is kötelezhetné az ilyen vizsgálatokon való részvételre, azonban a türelmi zónákban csak a szexuális érintkezés útján terjedő fertőző betegség hiányát tanúsító orvosi igazolás birtokában “ A javaslat szerint a szexuális szolgáltatás zaklató jellegű felajánlása: más személy mozgásának, illetve a más személy által vezetett jármű elindulásának, mozgásának megakadályozása, megzavarása, a szeméremsértő, fenyegető tartalmú szóbeli felhívás, illetőleg a prostituált erre utaló magatartása. 17 Ilyen kétségtelen, s a nyilvános hellyel szemben kilátásba helyezett jogkövetkezmény alkalmazására okot adó bizonyítékkal elsősorban a prostituáltakkal, az üzletet üzemeltető természetes személyekkel, továbbá az üzlet alkalmazottaival szemben indult, vagy felelősségrevonással jogerősen befejezett hatósági eljárások (intézkedések) adatai szolgálhatnak. 144
