Bana József et al.: Piroslámpás évszázadok (Győr, 1999)
Kántás Péter: Jogalkotási dilemmák a prostitúció körül
RÁNTÁS PÉTER JOGALKOTÁSI DILEMMÁK A PROSTITÚCIÓ KÖRÜL 1. A prostitúció helye a rendszerváltást követő érték-átalakulásban A deviancia - egy leegyszerűsített értelmezésben - az átlagtól morálisan eltérő cselekedet, viselkedés, vagy életfonna, amelynek különböző megnyilvánulási formái a társadalom többsége számára nem, vagy csak igen nehezen tolerálhatóak. A legáltalánosabban elterjedt devianciák pl. az öngyilkosság, a bűnözés, az alkoholizmus, a kábítószer-fogyasztás, a nem organikus eredetű mentális betegségek, a szélsőséges politikai, vallási nézeteket, illetve gyakorlatot képviselő csoportok, szekták. Talán nem állunk messze a valóságtól, ha azt mondjuk, hogy az európai civilizációnak nevezett kultúrkörben a prostitúció gazdag jelenségköre éppen ebbe a sorba illik. Állítható ugyanis, hogy ebben a klímában az emberek döntő többsége - még azok közül is sokan, akik ezt a szolgáltatást igénybe veszik - a maga erkölcsi értékrendjével összeegyeztethetetlennek tartja, hogy szexuális kapcsolatok érzelmi alapok nélkül, pénzért, válogatás nélkül létesüljenek emberek között. A rendszerváltás, amely hazánkban a társadalom csaknem minden rétegét érintette, olyan társadalmi változásokat követő értékválsággal, érték-átépüléssel járt együtt, amelynek következményeként az addig ismert deviáns viselkedési módok intenzívebbé váltak, illetve a közönség számára láthatóbb, „szemérmetlenebb ” alakot öltöttek. Mivel az egy központból vezérelt, „államosított ” erkölcsi normarendszer már összeomlott, és újabb, a társadalom számára respektábilis viselkedési minták pedig még nem rajzolódtak ki, értelemszerűen felerősödtek a középosztály szokásaitól, normarendszerétől eltérő szubkultúrák, melyek értékrendje elsősorban a gyermek- és fiatalkorúak kialakuló erkölcsi normáira gyakorolt hatást. Meghúzódott e jelenség mögött egy olyan új típusú feszültség, egyfajta társadalmi méretű frusztráció, amelyek abból eredt, hogy a) a megszerezhető javak elérhetősége (vagy akár csak a korábbi életnívó megtartása) széles rétegek társadalmi-gazdasági esélyeinek csökkenésével egyre kilátástalanabbnak tűnt, b) ugyanakkor e javak - a hiánygazdálkodást felváltó árubőség, a kínálati piac szinte robbanásszerű kialakulásával - az anyagi javak birtoklását, a fogyasztást az értékrend középpontjába állító agresszív üzletpolitika és az ezt kiszolgáló médiaipar hatására - naponta érzékelhető, az elérhetőség, a megszerezhetőség illúzióját megadó közelségbe kerültek e rétegek számára. A 90-es évek kezdetétől ugrásszerűen megnőtt a munkanélküliség, amely konkrét egzisztenciális fenyegetettséget jelentett az addig többé-kevésbé biztonságot élvező alacsony képzettségű - így a munkaerőpiacon eleve rossz pozíciójú - rétegek számára. Ennek következtében sok család a létfenntartási esélyek csökkenésével járó önfeladási folyamatban nem számíthatott segítségre, ily módon - a teljes esélytelenség gyakorlatilag kockázatmentes agresszivitásával - vagy a hiányos és kevéssé hatékony, a 131
