Bana József et al.: Piroslámpás évszázadok (Győr, 1999)

Horváth László: Régi hevesi bordélyok

A mesterségesen monopolhelyzetben tartott bordélyháznak a konkurencia intézményesített keretek nélkül is jelen volt azonban. A helyi lapok rendszeresen panaszkodnak a város utcáin előforduló „rendetlenség” miatt. Hírhedt helye volt a városnak az Újvilág utca, vagy a Kígyó utca patakhoz lejáró része.“ Ez a patakpartra járó vendégkör azonban nem az a réteg volt, amely egy bordélyházi szolgáltatást meg tudott fizetni. A titkos kéjnők tábora továbbra is nagy maradt, mert állandó utánpótlását jelentette az átmeneti gondokkal, anyagi problémákkal küzdő nőknek. '

A századfordulótól meglazult a megye két városának gyümölcsöző „szakmai" kapcsolata. Eger a földrajzi közelség okán, de nyilván az időközben kiépült személyes kapcsolatok segítségével is, lassan egy másik hálózatnak lett a tagja. Egy Nagyvárad- Debrecen-Nyíregyháza-Kassa-Miskolc-Eger régióhoz csatlakozott. Miskolc város Rendőrkapitányi Hivatalának iratai tanúskodnak arról az élénk leánykereskedelemről és kéjnő váltogatásról, melyet az egri bordélyház bonyolít a miskolci szállítókkal. A miskolci Balláné. Lefkovicsné, Diakantné, Berhangné, Huszákné rendszeresen Egerből is kapja az örömlányokat, s általában egy éves szolgálat után Kassára, Debrecenbe, Losoncra, Szerencsre küldik tovább. Ezt a cserekereskedelmet lehet nyomon követni a Miskolci kéjnők nyilvántartásában 1927-ig.26 27 28

1893-ban Gyöngyös város szabályozni igyekezett a kérdést, s megalkotta a Bordélyházi szabályrendeletet2 30", mely a belügyminisztérium jóváhagyásával 1894. nyarán lépett életbe. (Bordélyházat ennek alapján csak 40. évét betöltött nő nyithatott, csak kisebb forgalmú utcákban, templomtól, nyílt terektől távol.10 Egy-egy bordélyházban 3-6 kéjnőt alkalmazhattak, kik 17 életévüket már betöltötték. A kéjnőknek magukat hetenként kétszer orvosi vizsgálatnak kellett alávetniük. A bordélytulajdonos és a kéjnő között szabályos szerződési viszony létesült, s erről írásos nyilatkozatot a rendőrkapitány előtt tettek.31 32

Az új rendelet életbeléptekor Gyöngyös városában 5 bordélyház működött. Az egymással is élesen konkuráló intézmények a megyei hivatalok, sőt a megyei tisztiorvos figyelmét is fölkeltette. Az ő ellenőrzésének következtében tudunk a legális 5 bordélyház állapotáról, működéséről. Fritsch Nándorné, Kovács Erzsébet, Kovács Johanna, Fehér Mária és Kecskeméti Sándorné kapott bordélyház-működési engedélyt. A bordélyházak aránylag magas számát - Egerben ekkor tehát csak egy működik33 - részben az átmenet zűrzavara okozta, részben az alkalmazottak kis száma. Ezek a bordélyházak

26 Hevesvármegyei Hírlap 1894. ápr. 18. (II.évf.46. sz.) 4. old. Sok a panasz

27 Heves megyében a vidéki prostitúció, szexualitás kérdéskörét érintőleg adalék HORVÁTH László 1995.; illetve a néprajz Nógrád megyében foglalkozott a falusi szexualitás más aspektusával. KAPROS Márta 1984. 319-341.

28 BAZML.IV.B-1915/20. Miskolc város Rendőrkapitányi Hivatalának iratai. Kéjnők nyilvántartása.

29 HML.V-101/b/280. CCLIX-32. Gyöngyös bordélyházi szabályrendelete (1893).

30 A tervezet eredetileg 30 éves korhoz kötötte volna a bordélyháznyitási engedélyt, de ezt a belügyminiszter utasítására megváltoztatták. Lásd OL.BM. Ált. KI50 1894—III—45129.

Gyöngyös város bordélyügyi szabályrendelete (1894.)

31 A szolgáltatás díjának általában jó ha egynegyede a kéjnőnél maradt, a többit a „madám” levonta koszt, lakás, fűtés, világítás, külön ágy, stb. fejében.

32 HML.lV.-404/a/35. Alispáni iratok 101. Dr. Schönfeld Lipót Gyöngyös városi orvos és Nékám Ede rendőrkapitány fegyelmi ügye bordélyházakkal kapcsolatosan (1894.)

33 HORVÁTH László 1996. 183.

ni