Bana József et al.: Piroslámpás évszázadok (Győr, 1999)
Horváth László: Régi hevesi bordélyok
Eger városban a bordélyházak története igen kalandosan alakult. Az új bordélyházi rendelet alapján a legfelsőbb engedélyeket is megnyerve - egyenesen főispáni segédlettel - 1892-ban a Szarvas tér 2. sz. alatt nyílt meg Eger bordélya. A bordélyosnő, Jancsó Gusztávné: szül. Gonda Anna, egri lakos. Az igen kedvezőtlen helyen álló intézménynek fennállása folyamán végig küzdeni kellett a megmaradásáért, hisz valósággal a laktanya kapujában tevékenykedett18. A rendőrség tehetetlenségét (cinkosságát?) jelzi, hogy bár a belügyminiszter 1893-ban rendeletben utasította a várost a túl frekventált helyen üzemelő bordély bezárására, ez az egri hivatalok jóvoltából még 1895-ben is ott üzemelt. (A katonaság és a prostitúció között fennálló szoros kapcsolat természetesen a kéjelgés illegális eseteinél is igaz). Gonda Anna üzletvitelét csak a konkurencia megjelenése zavarhatta meg. 1894-ben nyitja meg a Gyöngyösről áttelepült Schvartz Ede, felesége Lőwinger Lina (eredetileg nyíregyházi illetőségű) nevében a Szél u. 4. sz. alatt a bordélyházát. Ez ellen az egri polgárság nevében nem kisebb szószólók tiltakoztak, mint dr. Csutorás László ügyvéd, vagy Katinszky Gyula egri kanonok.1" A szinte évente megismételt kérvények, a belügyminisztérium jóindulatú pártfogása mellett is hatástalanok. Az akkorra már özvegy Schvartz Linát igen nagy hatalom vette pártfogásába. A rendőrkapitányság pozitív, tevőleges támogatását élvezi, valamint a férje révén mögötte áll a „gyöngyösi kapcsolat". Ez azért is fontos, mert a rendszeres látogatók érdeklődésének fenntartására folyamatosan szükség volt a lányok cserélésére, váltogatására. Schvartz Lina erőszakosan terjeszkedik. 1895-ben, minden támadás ellenére, már italmérési engedélyért folyamodik, majd borbélytelepét akarja kiterjeszteni." A piacot éberen felügyeli. Minden kibontakozó törekvést még csírájában elfojtat.2 A közte és a rendőrség között lévő jó viszony időnként látványosan jutott felszínre. 1895-ben Szabovszky Julianna, egri lakos, korábban Ruszner Félix korcsmárosnál házvezető (sic!), bordélyházat szeretett volna létesíteni. Az ideális helyet is megtalálta, ám a rendőrkapitány minden bordélyalapítási tervet megvétózott”. Ekkor már egyenesen a belügyminiszterhez fordult Szabovszky Julianna a telep engedélyezése végett.23 Levelében leírja, hogy a városi tanács megállapítása alapján, a 23-24 ezres városban akár 3 bordélyház is működhetne. Egerben viszont mostanra már csak egy van.24 Az ügy kivizsgálása a városi rendőrkapitányra maradt - akit Szabovszky Julianna már eddig is cinkossággal vádolt, akinek véleménye alapján az alispán ismét elutasította a bordélyház alapítási tervet. Ami a rendőrség eljárását utólag is megkérdőjelezi, az az, hogy 1896. év második felében Schvartz Lina épp abban a Tímár u. 3. szám alatti épületben nyert fiókbordélytelep létesítési engedélyt, mely egy félévvel korábban a telep felállítására közegészség rendőri okokból alkalmatlan volt. Schvartz Lina ide pár év alatt teljesen áttette székhelyét.25 OL.BM. Ált. K150.1894-111-^1—16952. H.I. egri lakos fölfolyamodása Gonda Anna bordélyüzlete ellen. 10 OL.BM.ÁIt. K150.1895—III—3 326. Felfolyamodás Schvartz Edéné bordélyüzletének engedélyezése ellen. 20 HML.V-72/a/631. Eger város mutatókönyve 1895. évről OL.BM.ÁIt. K.150. 1896-1II.3-62356. (Sajnos, magát a feljelentőlevelet kiselejtezték) :: HML.V-72/al72.4982/1895. 1896. Február, illetve HML. V72/a/172. 4982/1895. 2557. Sz., valamint a HML. V-72/a/172. 4982/1895. 3139 sz.,/1896. HML.V-72/a/l 72.4982/1895. Szabovszky Julianna folyamodványa a Perczel Dezső magyar királyi belügyminiszterhez 22 Ekkora Schvartz Lina a Jancsó Gusztávné-féle bordélyházat is ellehetetlenítette. 2! HML.V-72/a/632. Eger város mutatókönyve 1896. ét ről 110
