Bana József et al.: Piroslámpás évszázadok (Győr, 1999)

Halász Imre: Keszthelyi „szerelmi szabadfoglalkozásúak” a 19. század második felében

Kéjnőknek nyilvános összejövetelekben megjelenni, magokat bárhol kihívón illetlenül viselni tilos. 17. §. Bordélyházakban szeszes italokat (sört, bort, pálinkát) kiszolgálni, úgyszintén zajos zene mellett csendet háborító mulatságokat tartani tilos, ha ez megtörtént, azért mindig a borbdélyüzlet tulajdonosa felelős. Kiváló gond fordítandó az üzlethelyiség tisztántartására, alkalmas bútorzattal és mosdó készlettel való ellátására, méhtiikrök és fecskendő egy üzlet­ben sem hiányozhatik. Bordélyházban cselédképpen csak oly nők alkalmazhatók, kikről előrehaladott koruknál s külsejüknél fogva feltehető, hogy Üzletszerű kéjelgést nem űznek. 18. §. A bordélytulajdonos köteles a kéjnővel kíméletesen bánni, rósz bánásmód és ellátás esetén a kéjnő bármikor panaszt emelhet az elöljáróság előtt, mely az illető hatósági intézkedés végett a további lépéseket megteszi. 19. §. Mielőtt valamely kéjnő a bordélyházból végleg kilép, orvosilag megvizsgálandó, és csak akkor válhat meg az üzlettől, ha teljesen egészségesnek találtatott, az akkori lelet is a türelmi bárczába bejegyzendő. 20. §. Amely kéjnő minden kétséget kizárólag beigazolja, hogy eddigi feslett életmódját elhagyni kívánja, a hatóság által támogatásban részesítendő. 21.§. A kéjnők megvizsgálását s egyáltalában a bordély üzlet feletti orvosrendőri felü­gyeletet a járási orvosra ruházott felülvizsgálati és ellenőrzési jogok és kötelességek mel­lett a községi, illetve körorvos teljesíti. 22. §. Az ezen szabályrendelet ellen vétők vagy cselekvők kihágást követnek el s 1 frttól 50 frtig terjedhető pénzbüntetéssel, súlyosabb esetekben pedig 1 frttól 50 frtig terjedhető pénzbüntetéssel és 5 napig terjedhető elzárással büntethetők, sőt bordély tulajdonosoktól a bordélyház tartási engedély is akár ideiglenesen, akár véglegesen visszavonható. Kéjnők ellenben az 1879. évi XL. t-cz. 81. §-a alapján fognak büntettetni s amennyiben nem helybeli illetőségűek, a városterületéröl büntetésük kiállása után el is tolonczolhatók. Mely szabályzat a vármegye területén kihirdettetni s ennek megtörténte után jóváhagyás végett a nagym. m. kir. belügyminisztériumhoz felterjeszteni rendeltetik. Kelt Zalavármegye törvényhatósági bizottságnak 1896. évi május hó 12-én s foly­tatva tartott rendes közgyűlésében. Csertán Károly sk. Zalavármegye alispánja 16. §. 99

Next

/
Thumbnails
Contents