Horváth József: Győri végrendeletek a 17. századból III. 1655-1699 (Győr, 1997)
Végrendeletek
273. Vida István végrendelete1'* Győr, 1664. szeptember 26. Atyának, Fiúnak és Szentlélek Istennek nevében Amen. Én Vida István, ki jóllehet az Istennek látogatássábul nyavalyás és beteges lévén, de elmémben élő és egésséges, annakokáért teszek illyen testamentomot ez ide alább megnevezendő uraimék előtt. 1. Ajánlom az én bűnös lölkemet az én megváltó Jézusomnak az ő szent kezeiben, testemet pedig hagyom az ő annyának az földnek gyomrában be takartatni. 2. Hagyok az Káptalan Uraknak 1 forintot. Az Nagy Boldog Aszony Szent Egyhazarais 1 forintot. 3. Hagyok Vamosson lakozó Vida Jánosnak, öcsémnek. 5 forintot. Item Szent Marton Varaban lakozó Gergel István fiának Istóknak és azon Gergel István házas leányának Eőrsiknek mindeniknek négy négy forintot. 4. Az mi az Niuly hegyen való szőlőt illeti, mely mikor az én kezemhez jött, puszta alapotal uolt. nemis termet abban az esztendőben több hét ako bornál benne, hanem sok munkamai anira epitetem. hogy a mikor kezembűl ki kelet Szalay Mihal kézihez er estenem eő neki azon szüreten lett 70 ako borra benne. Azért eö neki sem masnak az en kichin jouaimhoz sémi Jussok ninchen, az én holtom után, hanem ami kevesem marad, mind az kichin puszta hazomal egiűt mindeneket feleségemnek Morocz Katának hagyok, miuel 8 esztendeig ualo hoszu betegh agyban fekűuin sok faradsagaualis, engemel iamborul tartót es táplált. Annakokáért szabad legyen vele valakinek mit akar hagyni holta után is. Lett ez testamentum tétel Terestien András, Mikolás János és Bogardi Mihály uraimék előtt. Giőrőt 26 7bris 1664. Végr. könyve 3. köt. 291-292. o. Másolat. A végrendelet szövege után a tanúk aláírásának másolata: „Coram me Andrea Terestien”. „Coram me Mikolas Janos” ill. „Coram me Michaele Bogardi”. 1.) A bemásolt végrendelet cime: „Testamentaria Dispositio Stephani Vida Inhabitatoris Jauriensis.” 274. Nyiili Borbély Márton végrendelete1 * 1665. január 4."'* Én Győri Uyuárosban lakozó Nyúlj Barbély Márton az én előttem elment eleimnek úttyára készülvén, minekelőtte lelkemet Istennek adnám, testemet pedig az földnek az ő annyának, az honnét vétetett, megadnám, Istentül sáfárul reám 75
