Horváth József: Győri végrendeletek a 17. századból III. 1655-1699 (Győr, 1997)

Végrendeletek

(7) A Szőnyi Scholának Tánitó mestere es e Testamentom tételnek Írója Pápai István előtt.

Fasc. 298. N. 28,909.

Másolat.

1. ) A végrendelet élén a dátum: „Anno Domini 1691. Die 9. Maji.”

2. ) Magához vett.

3. ) A nevek mindegyike után berajzolva a pecsét helye.

335.

Surányi Mihály házastársa, Nagy Ilona végrendelete

Győr, 1692. október 23.

Én Nagy Ilona elsőben a teremtő Istenemnek, az kj Szent Virivel megh váltott, annak ajánlom lölkömet, testemet penig eö Annyának főidnek, az honnan vitettél, azután, noha egésségemben romlandó, de nyelvemben és elmímben ép lívín, az én javaimból, kik vadnak, ez alább megírandó böcsületes uraimék előtt illyen Testamentaria Dispositiot szabadon, és nem kénteleníti, az mint következik.

lmo. Hagyok az én javaimbul az Eregh Templomra egy tallért, Pater Jesuitakéra egy tallért, Pater Franciscanusokérais egy tallért.

2do. Mindennémő fehér ruhámnak felit árvámnak, felit férjemnek,1 ' hapedigh az árvámat iol tartja s megh hal, annak risitis Férjemnek hagiom.

3tio. Zöld atlacz aranyos ezőstel egielitet csipkés szoknyámat hagyom az árvámnak; ha pedig az árva meghal, Pater Jesuitak Nemes Magjar Congregatiojára hagyom.

4to. Két rubintos aranygyűrűim közül hagyom egyikét árvámnak, másikát férjemnek.

5to. Egy igaz győngi clarist, égi igaz gyöngy pártát, égi kék Szeljem háló övemet az árvámnak hagyom.

6to. Hét számú marhámnak felit árvámnak, felit pedig férjemnek hagyom.

7mo. Az minémő tizenhét szál marhát Ferenc Battjám Uram el haytattot eöttven foréntban, azon marhának engem illetőm//, felit az árvámnak, felit pedig az férjemnek hagyom.

8vo. Bátyámuramnál lévő három ezüst aranyos poharaknak engem illető részét, kiknek egike Szőlőgőrőzdős, az árvámnak hagyom.

9no. Ferencz Báttiám Uramnál lévő három dolmánra való ezüstgomboknak engem illető résznek felit férjemnek, felit az árvámnak hagyom.

lOmo. Ferencz Báttiám Uramnál lévő bizonyos számú igét bor árának, kit az István Deák ala vit volt, felit engem illető rísznek az férjemnek, felit pedig az árvámnak hagyom.

Ilmo. Csállokőzy engem illető jószágot mindenestül az árvámnak, ha pedig az árva meghal, felit férjemnek hagyom.

173