Horváth József: Győri végrendeletek a 17. századból II. 1631-1654 (Győr, 1996)
Végrendeletek
fői ér, fizesse az adósságokat; és hogyha azokkal föl nem érnek, azkik nekem itt adóssak, azokbul és egyebekből tellyesedgyék ki mindenestül az adossak. De az Adossagimbul, az mellyeket az Szolgám holtom napja után be szedne, azokat maghán való Registromban be írja, és azokrul Executor Vróimnak számot adgyon. Nyolcadszor vagyon Sirczen az Fertő mellet adósságom száztíz forintig, mellyet jól tud az szolgám: ennek száz forintját hagyom Majkovich Jakabnak; szedgye be az György szolgám mentül hamarább, és az Executor Uraimnak adgya kezekhez. Kilencedszer. Mivelhogy szegény megholt utolsó uram, Maikovich András, testamentomban emlékezetet tett az én győri házamrul, hogy az első kimúlt uramtul, Kuthassi Jánosiul maratt másik házamnak árával szereztük volna, az melly igaz is: azért ezen házamnak dolgát így rendelem, hogy holtom után az én néném, Miskei Istvánná Bojnichich Kata asszony szabad legyen vele ha el akarja adni avagy megtartani, de ezen házamnak arrábul fizessen tizenegy reszt, az magajeval eggyűt, úgy mint kinek hat része az maga hat gyermekije, és hetedik az maga része legyen; Es Balogh Juditnak két részé az maga gyermekével eggyött, esmegh Soffi gyermekinekis két rész. Ezeken kívül az házi eszközömet is ezen nénémasszonynak hadgyom, az kivel mind Attyul és Annyul egy vagyok, illy okkal, hogy gyermekinek is aggyon azokbul, mindenféle ruházatimmal egyetemben, az kik megmaradnak. Az házi eszközből és ruházatokbul adgyon nénémasszony Balogh Juditnak száz magyar forintot. Ha valamellyik az atyafiak közül ezen hagyományimmal meg nem elégednék, tehát annak semmi részt ne adgyon nénémasszony, hanem mind magáé legyen nénémasszo- nyé az ollyannak része. Tizedszer az testamentomos uraimnak hagyok mindeniknek három három egész ezüst tallért. Ezenkívül valami marad az hagyományoktul és adósságoktul, mindeneket, ingó és ingatlan marháimat és ezüst míveimet, azok akármi névvel neveztessenek, hadgyon az föllül megnevezett nénémasszonnak gyermekivel eggyött. Utolszor hagyom és kérem Executoroknak az föllül nevezett Bodó György uramat, Benkovith Péter győri városi főbíró uramat, Szakoni Jánost, Miskei Pált és Jagosith Jánost. Továbbá az szegény utolsó uramnak adósságit Perestegi Eotues János tartozzék beszedni, mivel az harminc forintot megattam őkegyeimének fáratságáért. Szeltman Fülöpnél vagyon ötven ezüst tallérom, az jövő első karachonik kereskedgyek vele, azutan mindnyarast tartozzék megadni; hat tallérát feleségének hagyom, kőrűlem való faratsagért. Itt nalam lakot Kathánál tizenkét forintom vagyon: tizét adgya meg, az többi neki maradgyon. Miskei István kapitány sógor uramnak vagyon itt nálam penzij egy erszényben. Koroknai György özvegyének vagyon nálam egy ezüst pártaöve zálogban, gyöngyös tőrkeses aranyos, harminchat tallérban: ha huszonnyolc tallérért ide hadgya, ioioval; holott nem, adgya meg az harminchat tallért. 88